A hazai dolgozók csaknem 50 százaléka kevésnek találja az egy évben kivehető szabadnapjai számát – derül ki a Profession.hu legfrissebb felméréséből.

Mindez kedvezőtlen változás az öt évvel korábbiakhoz képest, akkor ugyanis az elégedetlenek aránya még csupán 40 százalék volt. A válaszok alapján csökkent viszont a bennragadt szabadnapok száma, ugyanakkor a válaszadók csaknem ötödénél az év végén ez meghaladja a meglévő keretük 60 százalékát.

Még mindig nem fordítunk elég időt a feltöltődésre – ez a következtetés vonható le a Profession.hu idei, reprezentatív, 1000 fős online kutatásának eredményeiből, amelynek első verzióját 2014-ben készítette el az álláskereső oldal. A felmérésben résztvevők csaknem fele (48%) kevésnek tartja a kivehető napjai számát, ami kedvezőtlen változást jelent a 2014 évi eredményekhez képest – hiszen akkor még csak 40 százalék vélekedett ugyanígy. Ehhez képest feltűnő, hogy a munkavállalók csaknem negyede (23%) nem tudja kivenni az összes szabadnapját egy évben. Igaz, 2014-ben ezzel még közel harmaduk (31%) volt így.

Visszavont szabadság

A válaszadók negyede (24%) teljes mértékben, mintegy fele (53%) döntően, egyötöde pedig kisebb részben, de meghatározhatja, hogy mikor szeretné kivenni a szabadságát. Összesen négy százalék az, akinek viszont semmilyen beleszólása nincs ebbe a kérdésbe.

Minimális mérséklődés látszik abban, hogy egyeseknek főnökeik nem engedik meg kivenni azokat a napokat, amelyeket maguk választottak. Erről a problémáról a válaszadók 49%-a számolt be az idei kutatásban, ezzel szemben 2014-ben ez még 53%-ot tett ki. Minden ötödik alkalmazott (21%) került olyan kellemetlen helyzetbe, hogy felettese ugyan engedélyezte a szabadságot a kívánt napokra, ám ezt végül visszavonta. Akik az ilyen vezetői döntésnek áldozatául estek, azokat aligha vigasztalja, hogy ez a mutató öt éve még közel 30 százalék volt.

Érdemi előrelépés történt a munka miatt kényszerű szabadság-megszakítások terén. A válaszadók 33 százaléka panaszkodott arra, hogy volt már ilyenben része, igaz az előző felmérésben ez még 41 százalék volt. A bennragadt napok száma kevesebb lett, ám a kutatásban résztvevők 17 százaléka a szabadnapjaik több mint 60 százalékát nem tudta felhasználni. Az ilyen esetek magyarázata jellemzően hasonló maradt az elmúlt öt évben: az egyik az elvégzendő munka mennyisége, a másik a helyettesítésük megoldatlansága.

A kutatás egyik érzékeny kérdése, hogy mennyien vannak azok, akik csupán papíron mennek szabadságra, vagyis valójában munkával töltik el ezt az időt is. Ezúttal a munkavállalók 41 százaléka azt jelezte, hogy már előfordult vele ilyen, ami számottevő fejlődés, hiszen öt évvel ezelőtti adatokhoz képest ez 12 százalékpontos csökkenés.