Japán filozófia mentheti meg a cégvezetőket?

A mai bizonytalan és kiszámíthatatlan időkben a cselekedeteink céljának ismerete nemcsak erőt, hanem fókuszt és irányt is adhat számunkra – legyen szó magánéletről, karrierről vagy a csapatok vezetéséről.

Bodo B. Schlegelmilch, a WU Executive Academy dékánja, és Klara Palucki, az MBA program menedzsere és az ikigai szakértője, azt vizsgálták, hogy az ikigai, az ősi japán filozófia, hogyan segíthet megtalálni ezt a célt, miközben fenntartható vezetési gyakorlatokat is kínál.

BANI világ: a modern vezetők kihívásai

A mai világot gyakran írják le a „BANI” betűszóval, amely a „brittle” (törékeny), „anxious” (szorongó), „non-linear” (nem-lineáris) és „incomprehensible” (érthetetlen) szavakat foglalja magában.

Ez a fogalom a korábban ismert hasonló mozaikszó, a „VUCA” (volatility – változékonyság, uncertainty – bizonytalanság, complexity – bonyolultság, ambiguity – kétértelműség) világ továbbgondolt változata, amely az egyre összetettebb, instabilabb globális helyzetet írja le. A BANI világban a vezetők számára az egyik legnagyobb kihívás, hogy megtalálják az irányt és a célt a „káoszban”. A korábbi rendszerek bármikor összeomolhatnak, a szorongás és bizonytalanság pedig bénító hatással lehet mind az egyénekre, mind a csapatokra. Ilyen környezetben az információk – és gyakran dezinformációk – áradata csak tovább súlyosbítja a helyzetet.

„A mai társadalomban az élet rendkívül gyors tempójúvá és kiszámíthatatlanná vált. Nemcsak azt nehéz megmondani, mi fog történni holnap, de az események összetettsége miatt szinte lehetetlen egyértelműen elkülöníteni az okot és az okozatot” – mondja Bodo B. Schlegelmilch, a WU Executive Academy dékánja. Az olyan globális események, mint a COVID-19 világjárvány vagy az ukrajnai háború, rávilágítottak arra, hogy az élet sosem volt ennyire tervezhetetlen, teszi hozzá. Azonban a BANI világ kihívásokkal teli terepe lehetőséget is jelenthet, azoknak a vezetőknek, akik hajlandók új utakat keresni. Az ikigai, mint az értelmes cselekvés eszköze, segíthet világosan meghatározni értékeinket és céljainkat, és ezeket összhangba hozni szakmai feladatainkkal.

Ikigai: értelmes cselekvés zavaros időkben

Az ikigai egy ősi japán filozófia, amelynek központi gondolata, hogy minden ember számára létezik egy cél, amelyért érdemes élni. Az „iki” szó jelentése „élet”, míg a „gai” hatást, eredményt vagy értelmet jelent. Együttesen az „ikigai” fordítható „az élet értelme” vagy „az, amiért érdemes élni” kifejezésekkel. Ez a filozófia nem pusztán elméleti, hanem gyakorlatias: arra ösztönöz, hogy találjunk célt az apró dolgokban és mindennapi cselekedeteinkben. Ez lehet a napi munkánk, egy fontos projekt, vagy akár az az egyszerű tény, hogy reggelente miért kelünk ki az ágyból.

Az ikigai filozófia 4 alapkérdés köré csoportosul:

• Mit szeretsz?
• Miben vagy jó?
• Mire van szüksége a világnak?
• Miért fizetnek meg?

A négy dimenzió metszéspontja az, ahol életünk célja, az ikigai található. „Ha tudod, merre akarsz menni, már el is indultál az önmenedzsment útján. Ez a fajta tisztánlátás nemcsak a saját munkádra, hanem az egész csapatodra pozitív hatással van” – összegezte Klara Palucki, a WU Executive Academy MBA programjának menedzsere és az ikigai szakértője.

Az ikigai mint vezetői eszköz

A mai kiszámíthatatlan világban az ikigai vezetési iránytűként szolgálhat. Nemcsak egyéni szinten segít megtalálni a célt, hanem vezetői gyakorlatokat is fenntarthatóbbá és értékalapúvá tesz. „A turbulens időkben óriási különbséget jelent, ha ismerjük saját értékeinket, és azok alapján hozzuk meg döntéseinket” – emelte ki Bodo B. Schlegelmilch.

Az ikigai nemcsak az egyénekre alkalmazható, hanem szervezeti szinten is releváns. A vállalatok számára is érdemes megválaszolni az ikigai négy alapkérdését:

• Mit kínál a cég, amiért fizetnek?
• Szüksége van-e erre a világnak?
• Jó a cég abban, amit csinál?
• Élvezik-e a dolgozók a munkájukat?

Ezek a kérdések segítenek a vállalati kultúra és stratégia újragondolásában, a dolgozói elégedettség növelésében és a hosszú távú siker elérésében.

Az ideális vezetők nemcsak saját ikigaijukat ismerik, hanem a vállalatukét is. Bodo B. Schlegelmilch ezt úgy fogalmazza meg, hogy az ikigai olyan, mint egy receptkönyv, amely segít megtalálni a vállalat célját. A végső cél az, hogy örömöt találjunk abban, amit csinálunk. A vezetőknek fel kell tenniük maguknak a kérdést, hogy miért végzik a munkájukat, és ez ad-e számukra beteljesülést.

Job crafting: Újragondolt munkakörnyezet

Az egyéni célok és a vállalati igények összehangolásának egyik eszköze a „job crafting”. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak aktívan alakítják munkakörnyezetüket és feladataikat úgy, hogy azok jobban illeszkedjenek személyes erősségeikhez és motivációikhoz. „Ha valaki nem elégedett a munkájával, apró lépésekkel elindulhat az önreflexió útján, és megtalálhatja, mely feladatokat végez szívesen, és melyeket kevésbé” – mondja Klara Palucki. A feladatok átrendezésével, új projektek indításával vagy a hangsúlyok áthelyezésével újra felfedezhető az elveszett cél.

Továbbképzés, mint a cél megtalálásának eszköze

A továbbképzések kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy a résztvevők újraértékeljék karrierjük célját. A WU Executive Academy programjai például nemcsak szakmai fejlődést, hanem önismereti utat is kínálnak.

A továbbképzés remek alkalmat kínál arra, hogy újra felfedezzük szakmai céljainkat. Ez az önreflexió nemcsak egyéni szinten segít, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a vezetők értékalapúan motiválják csapataikat. Klara Palucki szerint még az MBA programokra jelentkezők konzultációi során is fontos az alapvető motivációk feltárása. Ha a résztvevők tisztában vannak saját céljaikkal, tudatosabban dönthetnek a továbbtanulásról.

„A jelentkezőkkel folytatott személyes konzultációk során az elsődleges célunk az, hogy tisztázzuk motivációjukat és céljaikat” – magyarázza Palucki. Ez különösen fontos akkor, ha a karrierút bizonytalan, vagy a választott program látszólag nem illeszkedik a korábbi tapasztalatokhoz.