Ha épp egy motiváló történetet keresel, vagy valamiféle inspirációs forrást, mely kimozdíthat szakmai hullámvölgyedből, akkor most következő cikkünk kifejezetten neked szól. Ismerkedj meg a magyar származású luxushotel-tulajdonossal, Henry Kallannel, aki felvidéki menekültként érkezett Amerikába, és a tengerentúli szállodaipar csúcsáig küzdötte magát, méghozzá önerőből.
Kallan Imre 1947-ben született a szlovák-magyar határ közelében, egy Ipolyság nevű kisvárosban. A település az akkori Csehszlovákia területéhez tartozott, Kallan azonban 5 éves koráig kizárólag magyarul beszélt. Szülei gazdálkodással foglalkoztak, ám a kommunista hatalomátvétel után jószerivel minden vagyonukat elvesztették. Mivel Imre édesapja nem volt hajlandó együttműködni az új rendszerrel, bebörtönözték, s az egész család kegyvesztetté vált. Kallanék később Pozsonyba költöztek, Imre egészen 20 esztendős koráig a Duna-menti szlovák városban élt, ám aztán gondolt egy merészet, és Amerikába emigrált.
Mindez tényleg bátor lépés volt, már csak azért is, mert a vakmerő fiatalember egyetlen szót sem tudott angolul. Ennek ellenére feltalálta magát: New Yorkban rövid idő alatt munkát talált, amivel óránként 1,56 dollárt keresett, majd elszegődött egy szállodához pincérsegédnek, s ezzel kezdetét vette egy nem mindennapi sikersztori.
Imre karrierje a Gotham Hotelben indult, majd nem sokkal később recepciósnak jelentkezett a híres Plaza Hotelbe (mely a Reszkessetek, betörők! című filmvígjáték második részében is látható, s melynek korábbi tulajdonosa Donald Trump volt). Először három hét próbaidőt ajánlottak neki, hogy elsajátíthassa a munkakörhöz szükséges tudást, majd ténylegesen el is nyerte a pozíciót. Egy évet töltött itt, majd a The Pierre Hotelben folytatta, aztán jött az első nagyobb előrelépés: a Drake Hotelben már front office menedzserként dolgozott, 20 beosztottja volt, de az elégedettség legapróbb jele sem látszott rajta.
Kallan egy nap a következő kéréssel fordult a szálloda vezérigazgatójához: “Szeretném megtanulni a szakmát A-tól Z-ig, és ez nem arról szól, hogy most azonnal akarok egy csomó pénzt keresni. 12-14 órát akarok dolgozni naponta, és addig nem hagyom el ezt a hotelt, amíg nem válik belőlem New York legjobb szállodaüzemeltetője.”
Három és fél éven át erősítette a Drake Hotel csapatát, és megtanult mindent az üzletágról. Végül távozott, de a szállodaláncon belül maradt: a Lowes Summit Hotelnél kapott állást, ahol már övé volt a második legfontosabb pozíció. Kallan ekkor csupán 27 éves volt, de még mindig nem érezte úgy, hogy révbe érkezett volna. Vezérigazgatói babérokra tört, annak ellenére is, hogy sokan túlságosan fiatalnak tartották ehhez a munkakörhöz.
A mentora, akinek szárnyai alatt annyi mindent tanult a Drake Hotelben eltöltött évek során, a Gotham Hotel tulajdosainak figyelmébe ajánlotta. Bizony: Kallan annál a szállodánál kötött ki, ahol annak idején pincérsegédként kezdte taposni a szamárlétrát. Éjt nappallá téve dolgozott, hamarosan nyereségessé is tette a Gotham-et, s ekkor végre elérkezett ahhoz a kihíváshoz, melyre oly régóta várt: az 500 szobás Wawrick Hotelben elfoglalhatta a vezérigazgatói bársonyszéket.
Tizenkét izgalmas és tanulságos évet töltött el a Wawricknél, és akár hátra is dőlhetett volna, de Henry (mert akkor már így hívták) nem ezt az utat választotta. Negyven esztendősen ráébredt, hogy még magasabb szintre szeretne jutni a szállodaiparban.
Saját szállodáról ábrándozott, és elkezdte a nagyszabású terv kivitelezését is. Először a Hotel Wales partnerévé vált, meg is vásárolta a szálloda épületét, és rövid idő alatt felfuttatta a létesítményt. Ezután a Hotel Elysee következett, majd Kallan vásárolt magának két szállodát (Library Hotel, the Casablanca Hotel). Ezt követően fogott hozzá a Hotel Giraffe megépítéséhez.
Szállodái azóta is nyereségesek, sőt évek óta előkelő helyet foglalnak el az egyik legnívósabb utazási portál, a TripAdvisor listáján.
Henry Kallan napjainkban hét luxushotel tulajdonosa. A Library Hotel Collection nevű szállodalánc alapítója a legsikeresebb ingatlanmogulok előkelő ligájába emelkedett. A 2010-es évek közepén nyitotta meg Budapeset az Aria Hotelt.
A beosztottjait ma is egyszerű, de felettébb hatásos eszközökkel motiválja: kellő tisztelettel viszonyul hozzájuk, teljesítményükhöz mértek igyekszik a legmagasabb fizetést ajánlani nekik, és mindig arra bátorítja őket, hogy mondják el határozottan a saját véleményüket, bármilyen kérdés, probléma is merül fel.
“A kezdetekkor hűséges voltam, megbízható, és keményen dolgoztam. És ez máig mit sem változott” – mondta a Forbesnak Kallan. Amikor a lap arról kérdezte a luxushotel-tulajdonost, hogy voltaképpen mi lesz majd az öröksége, a férfi így felelt: “Azt hiszem, mindannyian azt reméljük, hogy a gyerekeink és az unokáink majd tisztelik az emlékünket. Miért csináljuk azt, amit csinálunk? Hogy tiszteletet és szeretetet kapjunk mindazoktól, akiket mi tisztelünk és szeretünk, és ez számomra fontosabb, mint bármilyen hagyaték.”
(Kiemelt kép: Aria Hotel)
