Magyar kutatók értek el óriási áttörést az antibiotikum-rezisztencia elleni harcban

Fantasztikus kutatási eredményre jutott az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzésekkel kapcsolatban a Szegedi Biológiai Központban működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium: a felfedezésről még a világ egyik legrangosabb szakmai folyóirata is hírt adott.

Nagy nemzetközi visszhangot kiváltó felfedezést tett az antibiotikum-rezisztens kórházi fertőzésekkel kapcsolatban a Szegedi Biológiai Központ égisze alatt működő Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium – jelentette be a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. A közleményben arról írnak, hogy a hazai szakemberek olyan szuperbaktérium-térképet készítettek, mely a nemzetközi tudóstársadalomból is őszinte elismerést váltott ki. Ennek használatával olyan bakteriofág alapú kezelés kifejlesztése vette kezdetét, amely – a hatástalanná vált antibiotikumok működőképesnek tűnő alternatívájaként – célzottan semlegesítheti a legagresszívabban terjedő szuperbaktériumokat. A magyar tudósok felfedezéséről egyébként a szeriőz élettudományi folyóirat, a Cell is beszámolt.

A kutatócsoportokat Kintses Bálint és Papp Balázs irányítják, akik szoros együttműködést alakítottak ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal, az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratóriummal, valamint öt kelet-európai ország egészségügyi intézményeivel.

A szóban forgó térkép az egyik legveszélyesebbnek ítélt kórházi kórokozó, az ún. Acinetobacter baumannii kelet-európai, illetve globális szintű előfordulását, valamint az egyes változatok terjedésének mintázatait illusztrálja. Mindennek alapját a baktériumok génállományának precíz elemzése képezi. A HU-REN kiemeli, hogy az antibiotikum-rezisztens baktériumokból egy adott fajon belül akár több száz változat is létezhet, ami gátolja a többszörösen gyógyszerrezisztens kórokozók ellen irányuló bakteriofág kezelést.

A világtérkép segítségével a szakemberek arra jöttek rá, hogy a fajon belüli változatosság jelentős, ám bizonyos régiókban csupán egy-egy változat dominál. Ebből az is következik, hogy amennyiben minimum 8-10 fajta állna rendelkezésre az adott térségre specializált bakteriofág-készítményekből, az adott baktérium által okozott kórházi fertőzések 80 százaléka kezelhetővé válna.

A szakemberek kiemelik: ha tudjuk, mely országokban fertőzik ugyanazok a baktériumváltozatok a kórházi betegeket, akkor – globális összefogással – hatékonyabb klinikai vizsgálatokat lehetne végezni a célzott fágkészítményekkel.

A gyógyszer-engedélyeztetés egyik legnagyobb kerékkötője, hogy nem lehet tudni, mely páciensek igénylik ugyanazt a fágterápiát. Márpedig – a szabályok értelmében – kellő számú betegen kell bizonyítani a készítmény hatásosságát, illetve biztonságosságát. Ezen a helyzeten javíthat a szuperbaktérium-térkép, mely nagymértékben segítheti a személyre szabott betegellátást is.