A hatékonyság kulcsa a történet – Az Amazon-vezér betiltotta a PowerPointot

Hat oldalas, értelmes, összetett kerek mondatokból álló összefoglalók. Jeff Bezos, az Amazon alapítója és ügyvezetője 2018-as, éves levelében ismét megerősítette, a PowerPointos diafüzérek ki vannak tiltva az executive meetingekről. A szikár slide rengeteg és bullet point erdők helyett a hatékonyság kulcsa a vállalat óriásnál a történetekben rejlik.

Minden vállalkozó és vezető számára érdekes, és egyben kiemelten hasznos az, ahogy Jeff Bezos Amazon-vezér átalakította cégénél a megbeszélések felépítését. Bezos elmondása szerint az új vezetők szabályosan kulturális sokkot kapnak az első meetingeken, a kigyomlált, és haszontalan PowerPoint prezentációk helyett ugyanis a megbeszélés első 30 perce kívülről egy olvasóklubra hasonlít: csendben mindenki elolvassa a nagyjából hat oldalas memot, mely egy elbeszélés formájában, igazi, kerek mondatok, igék és főnevek segítségével tárja fel az adott ülés témáját. Miután mindenki végzett az olvasással, kezdetét veszi a megbeszélés érdemi része.

A sztori ereje

Sokáig nem akadt kihívója a PowerPointnak a prezentációk mezején, és későbbi vetélytársai is, például a magyar sikersztorinak számító, Amerikába exportált Prezi, vagy a Mac tulajdonosok által jól ismert Keynote is a felszíni eltérések ellenére, ugyanazt a vezérelvet követték: néhány kiemelt gondolat, szó, illusztráció, animáció és sok felsorolás. Már az iskolában is azt sulykolják belénk, hogy az egyik legfontosabb előadói készségek egyike, hogy az illető képes legyen letisztult, mondandója szublimált esszenciáját kiragadó és kiemelő ppt-t készíteni. Kevés szöveg jó, túl sok szöveg nem jó. Első hallásra így meglepő és szokatlan ez a fajta megbeszélés szerkezet, a szakértők szerint viszont a narratív struktúra követése, az elbeszélések sokkal eredményesebbé tehetik ezeket a találkozókat. Lássuk pontosan mi is áll ennek hátterében!

1.Agyunk a történekekre van kalibrálva

A narratív történetmesélés nem volt az emberiség túléléséhez nélkülözhetetlen elem, mint például az élelem, mégis nagyban hozzájárult fajunk fejlődéséhez. A tűzcsiholás és a tűz feletti kontroll volt az emberiség történetének egyik legnagyobb felfedezése, amit azóta is számtalan módon használunk. Amellett, hogy képessé váltak az emberek megsütni az ételeket, az egyik talán kevésbé kézenfekvő evolúciós előnye az volt, hogy a csoport tagjai a tüzet körölülve történeteket osztottak meg egymással, melyek a szabályok és előírások, útmutatások és inspiráció továbbadásának elsődleges formájává vált.
Az elmúlt időkben neurológusok kutatásaik során bizonyítékokkal támasztották alá azt, amit már évszázadok óta tudunk: agyunk az elbeszélésekre lett beprogramozva. Narratív történetekben gondolkozunk, ez határozza meg beszédstílusunkat, és

ami a vezetők szempontjából kiemelten fontos, az emberek jobban megjegyzik, majd könnyebben hívják elő az információt, ha történet formájában hallották, nem pedig felsorolásként.

2.A sztorik meggyőzőek

Arisztotelész állította fel a meggyőzés alapelemeinek triászát: ethos, logosz, pathosz. Az első a karakter és hitelesség; logosz, azaz logika, hiszen az érvnek fel kell tüntetnie az okokat, de ezek mit sem érnek pathos – vagyis érzelem nélkül. Az érzelem nem rossz dolog. Az idegtudománnyal foglalkozó szakértők azt is felfedezték, hogy az érzelem a legrövidebb út az agyhoz.

Más szavakkal, ha azt szeretnénk, hogy az ötletünk megragadjon valakinél, akkor érzelembe csomagolva érhetjük el ezt a legkönnyebben.

“Nagy rajongója vagyok az üzletben az anekdotáknak” – mondta Bezos a Forum on Leadership konferencián nemrégiben, miközben arról beszélt, hogy miért olvassa a vásárlói emaileket és továbbítja őket a megfelelő vezetőnek. Szerinte gyakran a vásárlói történetek sokkal többet elárulnak, mint az adatok.
Az Amazonnál rengeteg mérőszámot alkalmaznak az eredményesség nyomon követésére, és Bezosnak feltűnt, amikor a számok és a vásárlói történetek eltérnek egymástól, általában az utóbbinak van igaza. “Ezért kell az adatokat a megérzéseiddel és ösztöneiddel is megvizsgálni, és ezt a többi vezetőnek is át kell adni.”

3.Bullet point – az ötletek megosztásának legkevésbé hatékony módja

5+1 tipp, hogy miként legyél boldog. 10 étel, amitől karcsú leszel. A listák átvették az online világunk felett az uralmat, a felgyorsult életritmus mellett instant, gyorsan fogyasztható tartalmakra vágynak az emberek. Ez a megállapítás az üzleti életben is megállja a helyét, a hatékonyság és gyorsaság lett a szervezőelv, ami a munkafolyamatokat megszabja, ám a kettő nem feltétlen jár kéz a kézben. Jeff Bezos, Elon Musk, Richard Branson és a Google CEO-ja, Sundar Pichai sem használ felsorolásokat.

A bullet pontok nem inspirálnak. A sztorik azonban igen.

Mint már fent is említettük, az agy nem úgy van felépítve, hogy megjegyezze önmagukban a bullet pontokat, ám ha képekkel vizualizálják az elmondottakat, az nagyban hozzájárul a megértés folyamatához. Tehát ha egy prezihez mégis slide-ok készülnek, legyen sok kép a szöveg mellett, és semmilyen körülmények között se legyenek benne felsorolások.