Azt ígérte, forradalmasítani fogja az orvostudományt, most bíróság előtt áll Elizabeth Holmes – ez a Theranos-sztori

Szociopata átverőművész vagy meg nem értett zseni?

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 88
    Shares

hirdetés

Elizabeth - Holmes - Theranos

Egy fiatal, jó megjelenésű nő azt ígérte a világnak, hogy egyetlen csepp vérből számos tesztet képes lefuttatni az Edison névre keresztelt gépe, ezáltal új korszakot nyit az orvosi diagnosztikában.

Túl jól hangzik, hogy igaz legyen? Nem is volt az. A Theranos céget alapító Elizabeth Holmes azonban 2003-tól számos neves befektetőt nyert meg ügyének, hogy aztán a 9 milliárd dollárra becsült cég a történelem egyik legnagyobb átveréseként múljon ki.

hirdetés
hirdetés

Épp most zajlik a tárgyalás, ahol arról döntenek, becsapta-e a betegeket és a befektetőket az alapító. Ez a Theranos-sztori.

A vérvételt senki sem szereti, milyen jó lenne, ha mindössze csak az ujjbegyet kellene megszúrni egy picit, hogy aztán pár csepp vérből számos tesztet el tudjanak végezni, és kiderüljön, milyen baja van a páciensnek. Futurisztikusan hangzik az ötlet, de egyszer a repülés és az önvezető autók is annak tűntek, a technológia fejlődik, és csak egyetlen zseni kell ahhoz, hogy egy innováció megszülethessen. Elizabeth Holmes pedig az egész világgal képes volt elhitetni, bizony ő egy ilyen zseni – most pedig akár 20 év börtön is várhat rá. Holmes-t 12 rendbeli csalással vádolják, tárgyalása október elején kezdődött és várhatóan decemberig tart majd.

Szőke haj, kék szemek, fekete garbó és zakó. Sokáig a női Steve Jobs-ként emlegették Elizabeth Holmes-t, aki az Apple alapítóra hajazó ruhatárral szándékoltan akart Jobs-hoz hasonló úttörő szerepben tetszelegni. A számítástechnika helyett ő azonban az orvostudományt választotta magának. A jó családból származó lány tehetséges volt és ami ennél fontosabb, eltökélt, hogy valami nagy dolgot hozzon létre, így egyenes út vezetett számára az egyik borostyánligás elitegyetemre. A Stanfordon vegyészmérnöknek tanult, emellett az ottani kutatólaboratóriumban dolgozott asszisztensként, ez azonban nem elégítette ki ambícióit. 19 évesen otthagyta az iskolát és saját céget alapított Theranos néven.

Vér-biznisz

Ahogy már arról szó esett, a vérvételekben és a vérből történő diagnosztizálásban nyitott volna új korszakot a cég forradalmi technológiájával, ami két részből állt: a “nanotainer” nevű eszközzel a páciensek az ujjbegyükből tudtak venni pár csepp vért, amit aztán az Edison nevű gép tesztel. A Theranos által ígért újdonság és egyben a piaci előny az lett volna, hogy igen kis mennyiségű vérből számos tesztet elvégeztek volna – például a glükóz szint mérését, az antitestek mérését vagy a marihuána és opiátok jelenlétét -, így gyorsan és hatékonyan fény derülhetett volna a páciensek egészségügyi problémáira. A tesztek használói számára a Theranos a fájdalommentes és gyors eredmények ígéretével vált kecsegtetővé, és valószínűleg hidegen hagyta őket, hogy mibe teszik a mintájukat, azonban a cég valódi attrakciója az Edison nevű szerkezet lett volna, amely a vért tartalmazó kis kapszulákat elemezte. Az elképzelés ígéretes volt, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az amerikai diagnosztikai piac évi 75 milliárd dollárra rúg.

hirdetés

A következő Apple-t vagy Teslát kereső befektetők pedig önként és dalolva adtak több tíz és száz millió dollárokat a szimpatikus fiatal lánynak, aki annyira hitt magában és a találmányában. 2013 és 2015 között a vizsgálatok szerint 700 millió dollárt gyűjtött a cég befektetőktől. Olyan személyek adták nevüket a Theranos sikeréhez, mint két volt amerikai külügyminiszer, George Shultz és Henry Kissinger, illetve az akkori védelmi miniszter, James Mattic, akik a cég igazgatótanácsában is benne voltak. A Walmart tulajdonosai, a Walton család 150 millióval szállt be a Theranos-ba, míg Rupert Murdoch médiamogul 125 milliót adott nekik. A csúcson 9 milliárd dollárra becsülték a cég értékét, Elizabeth Holmes pedig a Szilícium-völgy üdvöskéje volt, a legnagyobb üzleti lapokban szerepelt, világszerte ünnepelte a média és az üzleti világ, miközben valódi eredményeket nem tudott felmutatni a cége.

Ahogy a történetet feldolgozó, A feltaláló: vérszomj a Szilícium-völgyben című dokumentumfilmben is elhangzik, egy idő után Holmes maga is elhitte, hogy valóban képes elérni azokat az eredményeket, amelyekről addig csak beszélt.

A transzparencia teljes hiánya

A fejlesztésről nem sok információt árultak el még a befektetőknek sem, és hosszú évekig gyakorlatilag nem is végzett tényleges teszteket a cég. 2013-ban tették elérhetővé a teszteket a páciensek számára, amikor a Theranos megállapodást kötött a Walgreens nevű gyógyszertárlánccal. Ekkor azonban elkezdett kibújni a szög a zsákból, és egyre többen gyanakodtak arra, ami végül beigazolódott: a Theranos nem tud megbízható teszteredményeket szállítani. Nemrég a tárgyaláson egy tanúvallomás szerint a Theranos vizsgálata azt mutatta ki, hogy az egyik páciens elvetélt, miközben semmi ilyen nem történt. A Theranos éves szinten 890 ezer eredményt adott ki egy év alatt, a tevékenységüket pedig az tette lehetővé, hogy Amerikában nincs megfelelő szabályozás az ilyen típusú orvosi eszközökre.

A bukás felé vezető első dominót, John Carreyrou a Wall Street Journal újságírója lökte meg 2015-ben, aki tényfeltáró cikkében leplezte le, hogy a Theranos valójában a megszokott, például Siemens márkájú vérvizsgálati gépeket használt a tesztjei elvégzéséhez. Az Edison eredményei pontatlanok voltak, mert varázslatra ők sem voltak képesek, az ujjbegy megbökéséből származó kis kapszulányi vér nem volt elegendő a vizsgálatokhoz, így higították azokat. Egy idő után már a hókuszpókuszt is elhagyták, és egyszerűen vénásan vett vért kértek a páciensektől, amit a cég központjában nem is szakemberek vizsgáltak, így senki sem csodálkozhat, hogy pontatlan eredményeket kaptak kézhez az ügyfelek. A történetről készült dokumentumfilmben a cég egyik alkalmazottja arról beszélt, hogy az Edison még egy szifiliszt sem volt képes kimutatni, pedig ez egyáltalán nem tartozik azok közé a betegségek közé, amelyeket bonyolult lenne diagnosztizálni.

A tárgyaláson múlt kedden került sor a Theranos egykori laborvezetőjének tanúvallomására. Adam Rosendorff 2014-ben hagyta ott a céget, egyszerűen azért, mert a tesztek nem működtek. Elmondása szerint óriási nyomás volt rajtuk, hogy eredményeket szállítsanak, és ezzel bizonyítsák, hogy a technológia igenis sikeres. Nem ő volt az egyetlen, aki nem tudott azonosulni a Theranos ideológiájával, az alkalmazottak egyszerűen egyik napról a másikra eltűntek inkább, mint hogy ott dolgozzanak.

A Theranos végső napjai

A vég aztán 2018-ban jött el, ekkor vádolták meg a 34 éves Elizabeth Holmes-t, a Theranos alapítóját és vezérigazgatóját, illetve a cég korábbi elnökét, az 53 éves Ramesh “Sunny” Balwanit – akik korábban egy párt alkottak -, hogy szándékosan megtévesztették a befektetőket, valamint az orvosokat és betegeket, hiszen tisztában voltak vele, hogy az eljárás nem működik, ezzel emberek életét és egészségét veszélyeztették, valamint a cég pénzügyi teljesítményéről is jócskán ferdítettek. Tehát amellett, hogy pont olyan gépeket használtak, mint bármelyik másik labor, azt állították, hogy a cég 100 millió dollár bevételt fog generálni 2014-ben, és a várakozásaik szerint 2015-ben már 1 milliárd dollárra rúg ez az összeg, pedig pontosan tudták, hogy alig hoz valamit a konyhára a Theranos azokban az években.

Holmes és Balwani még azzal is hitegették a befektetőket, hogy a Theranos nyereséges és bevételt generáló üzleti kapcsolata van az amerikai védelmi minisztériummal olyannyira, hogy a technológiát a harctéren is kamatoztatják. Már meg sem lepődünk azon, hogy ebből is csak annyi volt igaz, amennyi vérből a Theranos elvégezte a vizsgálatokat.

Szociopata átverőművész vagy meg nem értett zseni?

A Theranos 2003-ban jött létre, és egészen 2018-ig sikeresen leplezték a tényt, hogy az egész csak porhintés. Addig azonban Holmes-t egyfajta tech szupersztárként kezelték. Sikerült magát a női Steve Jobs-ként brandingelnie, de sikerének része volt a neme is, hiszen a férfiak által dominálta világban egy szimpatikus, fiatal nő igazi kuriózumnak számított.

A Szilícium-völgyben az sem szokatlan, hogy egy startup eleinte csak viszi a pénzt, plusz sokaknak az is üdítő volt, hogy nem egy újabb közösségi média platformról vagy alkalmazásról van szó, így bizalmat szavaztak Holmes-nak.

A Theranos sikere mögött azonban Holmes karizmatikus fellépése állt. Többen is beszámoltak róla, hogy Holmes olyan vizionárius vezető volt, aki ötletével és elköztelezettségével képes volt megnyerni magának az embereket. Ehhez nem kevés önbizalomra volt szüksége, ami meg is volt neki, ezt bizonyítja egy üzenet is, amit 2014-ben küldött akkori barátjának, a cég elnökének, Balwaninak: „Teljesen biztos vagyok magamban, biztos vagyok abban, hogy én vagyok az év üzletembere.” A Holmes és Balwani közötti, kiszivárgott Skype és privát üzenetek több mint 600 oldalt töltenek ki. Balwani egy alkalommal, amikor 2014-ben új befektetők érkeztek így fogalmazott: „Remek. Gondolkodtam ma. Ők nem a cégünkbe fektetnek, hanem a végzetünkbe.”

Nos, ez a végzet most a fekete garbó helyett narancssárga kezeslábast és rácsos ablakokat tartogat a számukra.

(Felhasznált források: itt, itt, itt és itt)

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 88
    Shares

Előző cikk A garázs lehet az ingatlanpiac aduásza, csak jól kell választani
Következő cikk Dárdai összeveszett Boatenggel edzés közben