Alig egy év alatt 97%-kal csökkent az NFT-kereskedelem

Míg tavaly még mindenki azt gondolta, hogy az NFT lesz az új kriptovaluta, most úgy tűnik, a digitális művészeti alkotások lufija hamarabb kidurranhat, mint a blokklánc alapú fizetőeszközöké.

Aki eddig csak halogatta, hogy beszálljon, és potenciálisan nagyot kaszáljon, az most már lemaradt a kellő pillanatról: több hónapnyi lejtmenet után az adatok ugyanis világosan mutatják, 2022 kezdete óta 97%-kal csökkent a nem helyettesíthető tokenek kereskedelme.

A Bloomberg riportja szerint, míg 2022 januárjában 17 milliárd dollárra rúgott az NFT-k piaca, szeptemberben már csak 466 millió dollárt tett ki, ami 97 százalékos csökkentést jelent kilenc hónap alatt.

Ezzel a nagy NFT-bumm előtti szint alá csökkent a digitális alkotások piaca. Bár már évek, sőt évtizedek óta léteznek az NFT-k, igazán 2021 nyarán robbantak be a mainstreambe, azzal az ígérettel, hogy megreformálják a műkereskedelmet, védelmet ígérve a blokklánc technológia segítségével az alkotóknak és a műgyűjtőknek egyaránt.

Azonban hamar a legújabb “next big thing” lett az NFT-kből, a márkáktól a sportolókon át a celebekig sokan felugrottak a vonatra, arról nem is beszélve, hogy teljesen irreális összegeket fizettek ki olyan digitális fájlokért, amelyek látszólag semmilyen értéket nem képviseltek. Dehát minden annyit ér, amennyit valaki hajlandó érte kifizetni.

Mindenesetre most úgy tűnik, hogy akik annak reményében adtak ki nagyobb összeget, hogy később még nagyobbat kaszáljanak rajta, azok most örökre őrizgethetik a digitális fájlokat. Ahogy azt a Gizmodo is megírta, az OpenSea-n, a legnagyobb NFT kereskedési platformon szeptemberben az eladások száma 75%-kal esett vissza a két hónappal ezelőtti szinthez képest. Mindezt úgy, hogy a kereskedők száma nem változott: 42 ezen voltak az oldalon szeptemberben, ami csak egy kicsivel alacsonyabb a márciusi 45 ezres csúcshoz képest.

Május óta ismét 2 billiárd dollár tűnt el a semmiben a kriptopiacon, tehát míg az NFT kereskedés alapját adó rendszer megvan és a visszapattanásban reménykedik, a digitális termékek értéke egyszerűen szertefoszlott.

Az NFT-k mindig is ellentmondásos érzéseket váltottak ki. A felfutásukkal egy időben a legnagyobb márkák is megpróbálták lekanyarítani a maguk szeletét az NFT pitéből, így a Twitter, a Meta, a Canon vagy az Associated Press is. Még a Samsung és az LG is elindította NFT-specifikus piacterét, hogy megpróbálják eladni a TV készülékeken megjeleníthető NFT-ket.

Jól mutatja, hogy mekkora volt a felhajtás a digitális gyűjtemények körül, hogy az egyik aukciósház történelmi üveglap fotókat adott el egy NFT-vel együtt, majd utasította a vásárlót, hogy törje össze az eredetiket, ami talán a tökéletes példa az egész trend abszurditására.

Ráadásul hiába kecsegtettek az NFT-k a biztonsággal, a lopások melegágya lett a formátum. Januárban kiderült például, hogy az OpenSea-n ingyenesen bányászható NFT-k több mint 80%-a hamis vagy lopott, tehát bebizonyosodott, hogy a művészek és a vásárlók kizsálókmányolására tökéletesen alkalmas a rendszer. A következő hónapban ugyanaz az NFT-piac, amely arról vált híressé, hogy eladta Jack Dorsey első tweetjét 2,9 millió dollárért, le kellett, hogy állítsa a kereskedést, annyira sok csalás volt az oldalon. Az ehhez hasonló történetek biztosan nem hajtották a szelet az NFT-k további szárnyalásához.

Annak ellenére, hogy a Meta továbbra is szorgalmazza az NFT-támogatást platformjain, valószínűleg azért, hogy pénzre váltsa Mark Zuckerberg lázálmát, a metaverzumot (amelynek hatására a vállalat már milliárdokat veszített), valószínűleg a digitális műalkotások sem fogják örökre megváltoztatni a bevett kereskedelmi formákat.