Aki túl gyorsan beszél, bizonytalannak tűnik

A huszonévesek egyik legnagyobb munkahelyi buktatója, hogy túl gyorsan akarnak bizonyítani – szó szerint. A kommunikációs szakértők szerint viszont a legnagyobb hatást nem a sebesség, hanem a tudatos lassítás váltja ki.

Friss diplomásként vagy pályakezdőként sokan úgy érzik, minden másodperc számít, ha meg akarják mutatni, mit tudnak. Ez gyakran oda vezet, hogy gyorsan, kapkodva, túlmagyarázva próbálják átadni a mondanivalójukat – pedig ez épp az ellenkező hatást kelti. Bill McGowan, aki évtizedek óta készít fel vezetőket és hírességeket nyilvános szereplésekre – többek között Jeff Bezost és Mark Zuckerberget is – azt mondja, a valódi önbizalom jele az, ha valaki nem siet a saját mondataival.

„Ha valaki túl gyorsan beszél, az bizonytalanságot sugároz. Ráadásul tele lesz a mondandója töltelékszavakkal – ööö, hát, tudod – amitől szétesik az üzenet” – mondja a CNBC kérdésére McGowan, a Speak Memorably című könyv szerzője.

Szerinte egy megbeszélésen vagy prezentáció közben az egyik legnagyobb hatás akkor érhető el, ha valaki nem darálja le a mondandóját, hanem hagy időt a hallgatóságnak befogadni, amit mond.

A gyors beszéd egyre inkább reflexszerű. Ráerősít erre a közösségi média is, ahol pörögni kell, sűríteni, ritmust tartani. Az irodában viszont más szabályok érvényesek.

„Ha valaki villámtempóban beszél, az olyan, mintha bocsánatot kérne a jelenlétéért. Mintha azt üzenné: tudom, hogy untatlak, úgyhogy gyorsan túl leszek rajta” – fogalmaz McGowan. „Aki igazán magabiztos, annak nincs szüksége kapkodásra. Ő tudja, hogy amit mond, az figyelmet érdemel.”

A kevesebb több – ha jól mondod

Ha fontos beszéd előtt állsz, gyakorold el előre a lényeget. Nem szó szerint, hanem tartalmilag. McGowan szerint minél tömörebb és világosabb az üzenet, annál inkább megengedheted magadnak, hogy nyugodt tempóban add elő.

„Ha tudod, mit akarsz mondani, nem kell rohannod. És ez az, ami igazán hatni fog” – mondja.

Nem a hangerő, nem a gyorsaság, hanem a jelenlét számít. A magabiztosság nem abból fakad, hogy elsőként szólalsz meg vagy végigdominálod a megbeszélést. Hanem abból, hogy pontosan tudod, mit mondasz és mersz időt adni neki.

„Ha huszonévesen ezt megtanulod, nemcsak jobban fognak rád figyelni, de komolyabban is vesznek” – zárja a gondolatot McGowan.