A pénz tényleg boldogít? Meg fog lepni a tudomány válasza

Ezerszer hallottuk már, hogy a pénzen vett boldogság merő illúzió. A tudomány álláspontja ennél némileg bonyolultabb.

Hosszú éveken keresztül makacsul tartotta magát egy érdekes nézet a viselkedéstudományi kutatók berkeiben: a szakértők úgy vélekedtek, hogy az ember évi 75 ezer dolláros (27,2 millió forintos) jövedelemszint felett képes elérni egyfajta „boldogságplatót”, ami az jelenti, hogy az ennél nagyobb éves jövedelem már nem növeli számottevően az elégedettségérzetet. Matt Killingsworth, a Pennsylvaniai Egyetem munkatársa legújabb kutatásában izgalmas módon száll vitába ezzel a régi állásponttal. Killingsworth szerint a bevételi küszöb gondolata egyáltalán nem elvetendő, ám hozzátette: ha valóban létezik nagyobb boldogságérzetet eredményező jövedelemszint, akkor ennek alsó határát biztosan nem a 75, vagy mondjuk 100 ezer dolláros éves jövedelem jelenti – írja a CNN.

„Ha a statisztikákból indulunk ki, a legfontosabb magyarázatnak az tűnik, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkező emberek sokkal inkább úgy érzik, tényleges irányítói az életüknek” – fogalmazott Killingsworth.

„És azt gondolom, hogy épp ez a dolog nem szűnik meg varázsütésre akkor, ha megállapítunk valamilyen bevételi küszöböt” – folytatta a boldogságkutató. „Ha több pénzed van, több választásod is van az életben. És minél kevesebb az anyagi erőforrásod, annál több korlátba fogsz ütközni, vagyis annál szűkösebbé válnak a lehetőségeid” – magyarázta Killingsworth.

„A pénz csupán egyetlen tényező, mely képes megmagyarázni, hogy egyesek miért érzik boldogabbnak magukat, mint az átlag. Vagyis, ha még igaz is, hogy a pénzbőség tényleg növeli a boldogság mértékét – az én tanulmányom inkább csak a kettő összefüggését térképezi fel, bár azt hiszem, mindez jó eséllyel a kauzális szerkezetre is utal -, akkor is van rengeteg más szempont, amit érdemes számításba vennünk” – jelentette ki a szakember.

Killingsworth szerint tehát nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy a pénz nem járul hozzá az örömérzetünk növeléséhez, ám a kutató arra is emlékeztet, hogy az életben megannyi más „boldogságforrás” közül válogathatunk. „Vannak más dolgok is, amiket az ember képes irányítani: ilyen a barátokkal töltött idő, az edzőterem sűrű látogatása, vagy mondjuk a  gyakoribb biciklizés, ráadásul ezeket a célokat nem is nehéz megvalósítani. Ötszörösére akarod növelni a jövedelmedet? Nos, az már korántsem lesz ennyire egyszerű” – fogalmaz a tudós, aki a CNN-nek adott interjújában nem vázolt fel egzakt boldogságdefiníciót.

„[Hogy mi a boldogság?] Tudja, ez a millió dolláros kérdés. Ez kissé olyan, mintha azt kérdeznénk, mi tesz egészségessé. Válaszolhatjuk azt, hogy a gyakori kézmosás biztosan, majd folytathatnánk azzal, hogy érdemes napi szinten zöldséget fogyasztani. Ugyanilyen hasznos lehet a rendszeres testmozgás, valamint az is pozitívum, ha az ember olyan környéken él, ahol alacsony a légszennyezettség. A munkanélküliség és a szerető család hiánya ugyanakkor elviselhetetlenül stresszes lehet. És persze sose légy magányos! Óriásivá duzzaszthatnánk ezt a listát, de végül azon kezdenénk morfondírozni, hogy vajon a lajstrom hetvenegyedik tétele tényleg annyira fontos-e?” – fogalmazott Killingsworth, e furfangos válasszal is rávilágítva: minden egyes embernek joga van ahhoz, hogy saját boldogságkoncepciót álmodjon magának. Igen, még akkor is, ha e koncepció középpontjában egy olyan fonák – egyszerre vágyott és rettegett – ábránd áll, mint amilyen a gazdagság.