A koronavírus gyorsan terjedő, omikron változatának megjelenése jelentős mértékben rontotta a világgazdaság üzleti szektorának hangulatát. A londoni pénzügyi-gazdasági elemzőházak friss eredményei után az amerikai Bloomberg Economics is kiadta jövő évi gazdasági előrejelzését.
Tény, hogy nehéz bármit is megjósolni, hiszen az elmúlt két év, a pandémia és a járványügyi intézkedések számos nem várt fordulatot és jó néhány be nem teljesült gazdasági jóslatot is hoztak. A bizakodó előrejelzések mellett érdemes több scenárióval és a gazdasági kockázatokkal is számolni. A Bloomberg Economics szerint íme, a 10 legjelentősebb gazdasági kockázat, ami 2022-ben várható.
Korlátozások az omikron vírusvariáns megfékezésére
A delta után ismét megjelent a koronavírus egy új variánsa. Azt már biztosan tudjuk, hogy az omikron gyorsan terjed és látszólag fertőzőbb, mint elődei, az viszont még nem tisztázott, hogy mennyire okoz súlyos tüneteket és milyen halálozási rátával kell számolni. Az omikron bejelentésével a világ szinte azonnal behúzta a vészfékét, arra viszont csak az idő fog választ adni, hogy ezek az intézkedések valóban szükségszerűek-e. Egyes szakértők szerint ha a gyorsan terjedő, de enyhébb tüneteket okozó variáns kiszorítja az eddigieket, az a járvány végét is jelentheti, mások viszont arra figyelmeztetnek, érdemes felkészülni az újabb korlátozásokra. Egy biztos, 2021 decemberében még mindig nem látjuk a pandémia végét, ezzel pedig minden vállalatnak számolnia kell.
Tartós infláció
A Bloomberg adatai szerint a 2021 elején tervezett 2 százalékhoz képest mintegy 7 százalékos inflációval zárja az évet az Egyesült Államok. A legtöbb országban hasonló eredményekről számolnak be a szakértők, elég csak a forint helyzetére gondolni. A pandémia és az új variánsok megjelenése mellett, a béremelések, az Oroszország és Ukrajna közötti feszültség gázárra gyakorolt hatása, az éghajlatváltozás mind arra engednek következtetni, hogy 2022-ben tartós inflációval kell számolni.
A Fed kamatemelése
A közelmúlt történelme a 2013-as csökkenő dührohamtól a 2018-as részvényeladásig mutatja, hogy a Fed szigorítása milyen problémákat okoz a piacoknak. A kockázatokat ezúttal a már megemelkedett eszközárak is növelik. Az S&P 500 index és a növekvő lakásárak azt sugallja, hogy a lakáspiaci kockázatok nagyobbak, mint a 2007-es másodlagos jelzálogpiaci válság óta bármikor. A Bloomberg Economics modellezte, mi történik, ha a Fed három emelést hajt végre 2022-ben, és jelezte, hogy ez addig folytatódik, amíg a kamatláb el nem éri a 2,5 százalékot, ami felfelé tolja a kincstári hozamokat és a hitelfelárakat. Az eredmény: recesszió 2023 elején.
Valutaválság a fejlődő országokban
A Fed felszállása leszállást jelenthet a feltörekvő piacok számára. A magasabb amerikai kamatlábak jellemzően felpörgetik a dollárt, és tőkekiáramlást és valutaválságot idézhetnek elő a fejlődő gazdaságokban. Egyesek sebezhetőbbek, mint mások. 2013-ban és 2018-ban Argentína, Dél-Afrika és Törökország szenvedett a legtöbbet. Ha ezekhez hozzáadjuk Brazíliát és Egyiptomot, akkor megkapjuk a Bloomberg Economics által öt legveszélyeztetettebb gazdaság listáját 2022-ben.
Kockázati rangsor
A magas finanszírozási igények és a gyenge irányítás további kockázatokat jelent egyes feltörekvő piacok számára. Úgy tűnik, hogy Szaúd-Arábia, Oroszország és Tajvan csekély adóssággal és erős folyó fizetési mérleggel rendelkezik a feltörekvő világban legkevésbé kitett tőkemenekülésnek.
Nagy falba ütközhet Kína
2021 harmadik negyedévében Kína gazdasága megtorpant. Az Evergrande miatti ingatlanpiaci visszaesés, az ismétlődő járványügyi korlátozások és az energiahiány felhalmozott súlya 0,8 százalékra húzta le az éves gazdasági növekedést, ami jóval elmarad a világ által megszokott 6 százalékos ütemtől.
Kínában a lakáseladások, az építkezések és az árak csökkenő tendenciát mutatnak. Míg az energiahiánynak enyhülnie kell 2022-ben, a másik két probléma valószínűleg nem fog. Peking zéró járványügyi stratégiája további korlátozásokat jelenthet. A gyenge kereslet és a korlátozott finanszírozás miatt pedig az ingatlanépítés – amely Kína gazdaságának mintegy 25 százalékát hajtja – tovább eshet. A Bloomberg Economics alapesete szerint Kína 5,7 százalékos növekedést mutathat 2022-ben. A 3 százalékra történő lassulás viszont hullámzást okozna az egész világon.
Politikai zűrzavar Európában
Az európai projektet támogató vezetők közötti szolidaritás és az Európai Központi Bank azon tevékenysége, amely az állami hitelköltségeket kordában tartja, segített Európának átvészelni a Covid-válságot. Az elkövetkező évben mindkettő elhalványulhat.
Az olasz elnökség körüli harc januárban felboríthatja a törékeny római koalíciót. Franciaország áprilisban indul a szavazóurnákhoz, Emmanuel Macron elnök pedig jobboldali kihívásokkal néz szembe. Ha az euroszkeptikusok hatalomra jutnak a blokk kulcsfontosságú gazdaságaiban, az megtörheti a nyugalmat az európai kötvénypiacokon, és megfoszthatja az EKB-t a válaszlépéshez szükséges politikai támogatástól.
Érezni a Brexit hatását
Az Egyesült Királyság és az EU közötti tárgyalások a brexit-megállapodás Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvével kapcsolatban továbbra is tartanak. A Brexit múltbeli fellángolásai alapján a bizonytalanság érintheti az üzleti befektetéseket, alááshatja a fontot, növelheti az inflációt és csökkentheti a reáljövedelmeket. Egy kiélezett kereskedelmi háborúban a vámok és a szállítási torlódások még magasabbra nyomhatják az árakat.
A fiskális politika jövője
A kormányok sokat költöttek a munkavállalók és a vállalkozások támogatására a járványban. Sokan viszont úgy gondolják, ideje meghúzni a nadrágszíjat. A szakértők becslései szerint 2022-ben az állami kiadások visszaszorítása a globális GDP mintegy 2,5 százalékát teszi ki, ami körülbelül ötször nagyobb, mint a 2008-as válság utáni kilábalást lassító megszorító intézkedések.
Vannak azonban kivételek. Japán új kormánya például újabb rekord összegű ösztönző programot jelentett be, a kínai hatóságok pedig a gazdaság támogatása felé való elmozdulást jelezték. A Brookings Institution szerint az Egyesült Államokban a fiskális politika a gazdaság fellendítéséről a lassítás felé fordult 2021 második negyedévében. Ez a tervek szerint jövőre is folytatódik, bár Joe Biden elnök gyermekgondozási és energia-befektetési tervei korlátozni fogják a húzóerőt, ha továbbjutnak a kongresszuson.
Növekvő élelmiszerárak és társadalmi nyugtalanság
A tartósan növekvő élelmiszerárak és az éhezés a társadalmi nyugtalanság hajtóereje amióta világ a világ. A pandémia gazdasági hatása és az éghajlatváltozások kombinációja rekordmagasság közelébe taszította a világ élelmiszerárait, amelyek jövőre tovább emelkedhetnek.
2020-ban a pandémia által sújtott gazdaságok rosszabbul teljesítettek, mint azt jóformán bármely közgazdász előrejelezte volna. De ez 2021-ben nem volt igaz: sok országban a fellendülés meglepően gyors volt. Ez pedig hasznos emlékeztető arra, hogy bizonyos dolgok jövőre is a vártnál jobban alakulhatnak.
