Amióta az eszemet tudom, a Mercedes-Benz a luxus egyik megtestesítője. A márkán – de tovább megyek -, a kategórián belül is az S-osztály az, amely mindig a legmagasabbra teszi a mércét, a jéghegy csúcsa.
Minden konkurens modell valami másért szerethető: a 7-es BMW a sportos eleganciát testesíti meg, az Audi A8 inkább innovatív, de még mindig a sportos liga tagja,
a valódi luxus megtestesítője viszont az S-osztály, valahogy itt érzik a legjobban, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelni igazán.
A drága kifejezés, mint olyan ennél a kategóriánál teljesen más értékhatárra van beállítva – felesleges is lenne most árakkal untatni bárkit is, hiszen az ingerküszöb mindenkinek máshol van. A kereslet tartja életben a kategóriát és nem a józan ész, értelemszerűen nem jön szembe gyakran egy S-osztály. Azonban arra is mérget vehetünk, hogy szinte kizárt, hogy két egyforma legyen a piacon, olyan mértékben variálható. Néhány éves korában, az S-osztályt sem kerüli majd el az amortizáció és kétségtelenül az egyik legnehezebben eladható modell.
Abban is biztos vagyok viszont, hogy a döntésnél ez a tény nem sokat nyom a latban. A választás mögötti motiváció jóval erősebb annál, hogy megéri-e vagy sem, hiszen rengeteget dolgozol és sikeres vagy abban, amit csinálsz, hozzá vagy szokva a minőséghez és az egyedi dolgokhoz. Elnézést kérek, kicsit lehet elragadtattam magam, de így talán érthetőbb lesz, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie az új S-osztálynak:
legyen meg benne minden, ami ma elérhető az autópiacon, csak tartson egy lépéssel előrébb, mint a versenytársak.
A méret önmagában nem lenne elegendő, hogy ezt a felsőbbrendűséget magáénak tudja. A formavilág, a belső enteriőr, a technológiai újdonságok, és mindezek összhatása – minden tényezőnek szükséges megfelelni, hogy valaki ebbe a kategóriába tartozzon.
A külső minimálisan változott az S-osztály előző generációjához képest. Kicsit olyan lett, mintha valaki adott volna egy radírt a tervező kezébe és eltüntette volna az éleket, íveket, majd egy tompa ceruzával lekerekített rajta szinte mindent. Számomra az előző verzió valamivel karakteresebbnek hatott, itt most könnyen összemosódnak a határok a családon belül, de talán a több mint 5 méteres méret rendet tesz a fejekben.
A legszebb az egészben, hogy közel sem tűnik tolakodónak, inkább ámulatba ejt, hogy ezzel a hatalmas testtel, milyen néma csendben közlekedik. Ez is annak a jele, hogy nem akar feltűnő lenni, inkább kerüli a felesleges felhajtást. Első ránézésre is látszik, hogy a Digital Light névre keresztelt fényszórókba nem kevés munkaórát öltek a fejlesztés során, gyakorlatilag nincs olyan napszak vagy időjárási körülmény, amely gondot okozna számára. Minden esetben tökéletes látóteret biztosít és ami nagyon fontos, hogy nem a többi közlekedő szeme rovására. Az egész külső kifinomult, minden porcikáján látszik az átgondoltság.
Az új S-osztály utastere viszont lenyűgöző változáson ment keresztül.
Az új S-osztály két autója is járt nálunk, így két izgalmas, személyre szabott konfigurációt is láthattunk. Ha igazán őszinte szeretnék lenni, akkor számomra kicsit túl modern lett a miliő. A luxus fogalmába ugyan sok minden beletartozik, az időtlenség most viszont egy kicsit összemosódni látszik. Az S-osztály elődjéhez képest nem csupán az ergonómiában látható a változás, szinte már teljesen eltűntek belőle a hagyományos funkciókkal rendelkező kapcsolók, gombok. Egyetlen hatalmas kijelző borítja a középkonzolt, aminek méretét meg sem merném saccolni. Az úgynevezett „Wrap around” designt, vagyis a megszakítás nélküli átmenetek érzést valóban sikerült megalkotni, az egész műszerfal körülölel.
Az MBUX infotainment rendszer gyakorlatilag képes arra, hogy megismerje a vezetőt, és a jövőben felvegye szokásait és segítsen minden helyzetben. Ez elsőre kicsit ijesztően hangzik, de a kényelmes és komfortos a jó szó a minősítésére. A hatalmas OLED kijelzőn szabhatunk személyre mindent, ami az autóval és velünk kapcsolatos, gyakorlatilag hívhatjuk az autó Bibliájának. Az egyik legjobban tetsző dolog az, miszerint a műszerfalra szegezve a tekintetünket az autó egy idő után elkezd 3D-ben megosztani velünk mindent, talán a csúcs a navigáció élménye, amely azt az érzést adja vissza, mintha repülnénk a házak felett. Nehezen tudom eldönteni, hogy hol jobb utazni az S-osztályban. Persze azt kellene erre kapásból mondanom, hogy hátul, de én még ehhez éretlen vagyok – de természetesen kipróbáltam.
Valóban egy teljesen más dimenzió és egyértelműen érződik, hogy legalább ugyanannyi, ha nem több időt szenteltek arra, hogy aki itt foglal helyet, még nagyobb odafigyelésben részesüljön. A beépített hűtőtől a fekvő pozícióba alakítható ülésen át, az egyetlen távirányítóval kontrollálható autó konfigurálásáig, minden a rendelkezésünkre áll. Ez igazán pompás élmény akár rövid távon is, de hosszú utazások alkalmával az igazi.
Ahogy az elején is utaltam rá, ennek az autónak a legmagasabb elvárásoknak kell megfelelnie, ne lepődjünk meg semmin, itt az extralista esetében valamivel több X-el bejelölhető rubrika szerepel, mint általában. Mondhatjuk úgy is, hogy az a cél, hogy igazán otthon érezze az utas magát, és vélhetően számára az otthon fogalma sem átlagos. Itt a kulcsszó az egyediség, ezért fontos, hogy személyre szabható legyen, hozzáteszem, hogy valóban nagyon sokrétű a kínálat és izgalmas dolgokkal dobhatjuk fel az utazásra szánt időnket.
Ha egyetlen szóban kellene megfogalmazni a minőséget és az érzést, amit az S-osztályban töltött idő jelent, akkor talán a nyugalom lenne a legjobb és legrövidebb kifejezés erre. A nyugalom, ami megfizethetetlen, miközben egyik tárgyalásról tartasz a másik időpontra. Akár a Burmester 4D hatású hangrendszeren hallgatod kedvenc zenédet koncert minőségben, akár síri csendben a gondolataidat is kikapcsolva utazol, mindenre gyógyír, hiszen motor típustól függetlenül elképesztően halkan suhan.
A másik kulcsszó a biztonság, erre az egyik legbüszkébb a Mercedes-Benz S-osztály, hiszen aktív és passzív vezetést támogató rendszerei arra is odafigyelnek, ami a vezető látóterén kívül esik.
Megint megcsinálták.
Talán ez lehet a megfelelő zárógondolat az új S-osztály esetében. Ismét egy olyan alkotás került ki a mérnökök kezei közül, ami irányt mutat a szegmensben. Innovatív, modern, biztonságos és nem utolsó sorban szerethető. Végig az volt az érzésem, hogy az új S-osztály számára én vagyok a középpontban, azért ilyen figyelmes, hogy a benne utazókat a létező legmagasabb szinten szolgálja ki. És cserébe nem is kér sokat, főleg a fogyasztását tekintve, hiszen a dízel alig fogyasztott 8 litert, nem mintha ez az adat bármit is számítana. Szándékosan nem szenteltem külön részt a motorválasztéknak, nem lehet rosszul dönteni. Akármelyik erőforrást nézzük, néma csendben végzi a dolgát, és bivalyerős. A benzines talán egy fokkal még kiegyensúlyozottabb lehet, mint a gázolajos verzió, bár semmiképpen se azt a fajta karaktert képzeljük el, mint általában, hiszen a rázkódás, berregés itt nem megengedett. Az S400d, amely tesztautó volt egy 2,9 literes V6 dízel erőforrás, amely közel 700 Nm nyomatékkal rendelkezik, jóval kevesebb, mint 6 másodperc alatt repíti 100 km/h sebességre az alig több, mint 2 tonnás bálnát. Gyakorlatilag szinte lényegtelen, hogy melyik verziónak szavazunk majd bizalmat, az élmény garantált. Ez így egyben szolgáltatja a legmagasabb szintű életérzést, amit még számtalan módon szabhatunk az egyéni elképzeléseinkre.
Képek: Igényesférfi.hu / Mosoni Péter Photography
Autók: Pappas Auto
