Kátyúba hajtottál? – Mit tegyünk, hogyan előzzük meg, és hogyan érvényesítsük kárigényünket?

Igényesférfi.hu Igényesférfi.hu | 2026.02.18 | Sebesség | Olvasási idő: 7 perc
Kátyúba hajtottál? – Mit tegyünk, hogyan előzzük meg, és hogyan érvényesítsük kárigényünket?

A kátyús útszakaszok nemcsak kellemetlenséget jelentenek, hanem jelentős anyagi kárral is járhatnak. Egy rossz pillanatban érkező úthiba károsíthatja a gumiabroncsot, a felnit, a futóművet vagy akár a jármű alvázát is. Fontos tudni, hogy ilyen esetben nemcsak műszaki, hanem jogi kérdés is felmerül: ki viseli a felelősséget, és hogyan érvényesíthető a kártérítés?

Az alábbiakban a megelőzéstől a kárigény benyújtásáig áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat.

1. Megelőzés – a járművezető kötelezettségei

A közlekedési szabályok szerint a járművezetőnek mindig az aktuális út- és látási viszonyokhoz kell igazítania a sebességet és a vezetési stílust. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy rossz minőségű úton indokolt lassabban haladni, esős vagy pocsolyás úton pedig számolni kell a rejtett kátyúk veszélyével. Fontos a megfelelő követési távolság megtartása, és kerülni kell a hirtelen, indokolatlan kormánymozdulatokat is, mert ezek könnyen balesetveszélyes helyzetet teremthetnek.

Amennyiben a vezető nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedett, az csökkentheti vagy akár kizárhatja a későbbi kártérítési igény sikerességét.


Ezt olvastad már?

Kínai márkák formálják át a 6000 km alatt futott autók piacát 2026-ban

Mesés időutazásra hív ez az új, páratlan eleganciájú Porsche


2. Mit tegyünk, ha nem tudjuk kikerülni a kátyút?

Ha az úthiba kikerülése nem lehetséges, fontos, hogy a kormányt egyenesen tartsuk, és közvetlenül az akadály előtt ne fékezzünk hirtelen. Manuális váltós autó esetén érdemes kuplungolni is, hogy védjük a hajtásláncot. Az áthaladás után figyeljünk az esetleges problémák jeleire: ilyen lehet a kormányrázás, a jármű félrehúzása, bármilyen rendellenes zaj vagy a defektre utaló tünetek megjelenése.

Ha bármilyen eltérést tapasztalunk, biztonságos helyen álljunk meg, és ellenőrizzük a járművet. Komolyabb sérülés gyanúja esetén a további használat kockázatos lehet.

3. Mi sérülhet meg?

A leggyakoribb károk:

  • gumiabroncs (szakadás, dudor),
  • felni deformáció,
  • futómű és lengéscsillapító,
  • kormányösszekötő elemek,
  • olajteknő vagy alsó burkolat.

A pontos kármegállapítás érdekében célszerű szakszervizben átvizsgáltatni a járművet.

4. Ki felel a kátyú okozta kárért?

A közutak kezelője jogszabály alapján köteles gondoskodni az út megfelelő műszaki állapotáról, valamint az észlelt hibák kijavításáról vagy jelzéséről.

Az illetékes útkezelő az adott úttípustól függ:

  • Országos közutak: Magyar Közút Nonprofit Zrt.
  • Koncessziós autópályák: Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
  • Települési utak: az adott önkormányzat (Budapesten ez lehet fővárosi és kerületi is)

Az útkezelő felelőssége nem automatikus. Mentesülhet, ha bizonyítani tudja a következőket:

  • a kátyú közvetlenül a káresemény előtt keletkezett,
  • a hibáról nem volt tudomása és kellő gondosság mellett sem szerezhetett volna,
  • a veszélyt megfelelő módon jelezte (figyelmeztető táblával vagy a sebességkorlátozással).

5. Mit tegyünk, ha kár keletkezett? Azonnali dokumentálás!

A sikeres igényérvényesítés kulcsa a bizonyítás. A károsultnak a következőket kell igazolnia:

  • a káresemény helyét és időpontját,
  • az úthiba fennállását,
  • az okozati összefüggést,
  • a kár mértékét.

Ennek érdekében érdemes több fényképet készíteni a kátyúról – közelről és a környezetével együtt –, valamint lefotózni a jármű sérüléseit is. Fontos feljegyezni a pontos helyszínt, és ha lehetséges, tanúadatokat kérni. Jelentősebb kár esetén érdemes megfontolni, hogy rendőri intézkedést kérjünk.

6. Kárbejelentés menete

A kárigényt írásban kell benyújtani az illetékes útkezelőhöz, és a bejelentéshez általában több dokumentumot is csatolni kell. Ilyen a helyszínen készült fényképfelvételek csomagja, a javítási számla vagy árajánlat, a forgalmi engedély másolata, valamint egy részletes eseményleírás, amely bemutatja, hogyan történt a káresemény.

Az útkezelő az ügyet rendszerint a felelősségbiztosítóhoz továbbítjuk, ami kivizsgálja az esetet és dönt a kártérítésről. Az ügyintézés jellemzően 30–60 napot vesz igénybe.

7. CASCO biztosítás szerepe

Amennyiben a jármű rendelkezik CASCO biztosítással, a kárt közvetlenül a saját biztosítónál is be lehet jelenteni, ami a szerződés feltételei szerint térít. Fontos tudni, hogy az önrész minden esetben a biztosítottat terheli. A biztosító ezt követően megtérítési igényt érvényesíthet az útkezelő felé, ha a káreseményért az felelősnek minősül. Ez gyorsabb megoldást jelenthet, különösen nagyobb összegű károk esetén

8. Jogorvoslati lehetőségek

Amennyiben a kárigényt elutasítják, több lehetőség is rendelkezésre áll. Első lépésként panaszt lehet benyújtani az útkezelőhöz vagy a biztosítójához. Ha ez nem vezet eredményre, békéltető eljárás is kezdeményezhető. Végső esetben pedig polgári peres eljárás indítható a kár megtérítése érdekében. Peres eljárásban a bizonyítási teher jellemzően a károsultat terheli.

A lényeg: A kátyúk okozta károk esetén a legfontosabb tényezők:

  • Körültekintő, az útviszonyokhoz igazodó vezetés
  • Az esemény azonnali és alapos dokumentálása
  • Az illetékes útkezelő pontos azonosítása
  • Szakszerű és határidőben benyújtott kárigény

A megelőzés elsődleges, azonban bekövetkezett kár esetén a tudatos, jogilag megalapozott eljárás jelentősen növeli a sikeres kártérítés esélyét.


Forrás: Magyar Gumiabroncs Szövetségről (HTA)

Borítókép: Freepik