Jeff Bezos, a világ leggazdagabb embere négy percet töltött a súlytalanságban

A napokban szó szerint beindultak a milliárdosok rakétái, ugyanis míg pár nappal ezelőtt Richard Branson tett látogatást az űrbe, most Jeff Bezost lőtték ki.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

Jeff Bezos - Blue Origin - első út

A napokban szó szerint beindultak a milliárdosok rakétái, ugyanis míg pár nappal ezelőtt Richard Branson tett látogatást az űrbe, most Jeff Bezost lőtték ki.

Ahogy a Virgin Galactic alapítójának is hosszú időbe telt eljutni idáig, úgy elmondhatjuk, hogy Jeff Bezos esetében is egy két évtizedes projekt első igazán látványos eredménye volt a július 20-i felszállás. Az Amazon kétes reputációjú alapítója 2000-ben hozta létre a Blue Origint, aminek New Shepard nevű rakétáján Bezos, testvére Mark Bezos, Wally Funk, a 82 éves asztronauta és egy 18 éves tanuló tett látogatást a magasba. Az út finanszírozói: az Amazon dolgozói és vásárlói.

hirdetés
hirdetés

„A legjobb nap!”

– ez a felkiáltás hangzott el Jeff Bezos szájából a felszállást követően 10 perccel és 10 másodperccel, amikor a New Shepard legénysége visszatért a Földre. A milliárdosok, vagyis Richard Branson, Elon Musk és az Amazon egykori vezérének privát űrversenyében Bezos ezzel a második helyre tudott becsúszni, hiszen az általa alapított Blue Originnek ez volt az első útja az űrbe, amikor embereket is szállított. Bezos mellett a 10 perces úton még testvére, Mark Bezos vett részt, aki a New York-i Robin Hood nevű alapítvány alelnöke, Wally Funk asztronauta, aki ugyan az eredeti űrverseny egyik meghatározó figurája volt, eddig mégsem járt az űrben, továbbá a 18 éves Oliver Daemen.

„Magasak voltak az elvárásaim, és sikerült drámai módon meghaladni azokat” – mondta a repülést követő sajtótájékoztatón Bezos. A felszállás után két perccel a kapszula, amelyben az utasok tartózkodtak, levált a rakétáról, és folytatta útját felfelé, egészen a Kármán-vonalon át – amit általában az űr határának tekintenek, és nagyjából 100 km magasságban húzható meg.

A kapszula végül 107 km-es magasságig jutott. Összehasonlításként Branson “csak” 90 km-es magasságot érte el.

A sajtótájékoztatón bemutatott felvételeken az is látszik, ahogy az utazók bukfenceket hajtanak végre a négy percig tartó súlytalanságban. A kapszula ráadásul az eddigi legnagyobb ablakokkal volt felszerelve, így elképesztő kilátás nyílt a négyes számára a Földre. Jeff Bezos beszámolója szerint a súlytalanság „teljesen normálisnak” érződött. Willy Funk hozzátette: „Nagyon jó volt, imádtam, alig várom, hogy újra mehessek.”

Funk az 1960-as években a Mercury 13 nevű női csoport tagja volt. Ők ugyanazokon a teszteken és kiképzésen estek át, mint a férfiak, de végül sosem jutottak el odáig, hogy valódi asztronautákká váljanak az amerikai űrprogram részeként.

A negyedik utas, Oliver Daemen egy holland vállalkozó fia, aki eredetileg a második útra biztosította be a helyét, de végül ő helyettesítette a nyilvános aukción elnyert negyedik hely anonim tulajdonosát visszalépés miatt.

Az is kiderült, hogy az útra a repüléstörténelem több ikonikus tárgyát is magukkal vitték, így például egy darab vásznat, amelyet a Wright testvérek első repülőgépén használtak, egy medaliont, amely az 1783-ban az első hőlégballonos repülést végrehajtó járműből készült, valamint Amelia Earhart pilóta szemüvegét.

Akárcsak a Virgin Galactic esetében, a jegyek a Blue Origin járataira is szépen fogynak.

Kedden a milliárdos alapító arról beszélt, hogy eddig 100 millió dollárnyi jegyet adtak el, bár arról nincs nyilvános információ, hogy mennyibe is kerül egy út az újrahasználható New Shepard rakétán. A Bezos melletti ülés az első útra 28 millió dollárért kelt el – a Virgin Galactic esetében 200-500 ezer dollár között kell kicsengetni egy űrbéli kalandért.

Bezos elmondása szerint idén még kétszer repítenek embereket az űrbe, azt azonban még nem tudja, hogy ez a szám mennyi lesz 2022-ben, de a tervek szerint minél többször szeretnék megtenni az utat az űrbe és vissza.

Habár ezek fontos események az emberiség történetében és a technológiai fejlődés szempontjából, azonban két komoly kérdést is felvetnek.

Az Amazon működési gyakorlatát régóta kritizálják, főleg amiatt, ahogy a dolgozókkal bánnak, és ezért legfőképp Bezos-t teszik felelőssé ezért az embertelen és kizsákmányoló gyakorlatért. Az Amazon “industrial athletes”-nak, vagyis “ipari atlétáknak” nevezte a dolgozóit egy kiszivárgott vállalati anyagban, akiknek fel kell készülniük a megpróbáltatásokra, így például arra, hogy akár 20 km-t is gyalogolniuk kell egy műszak alatt.

Mintha az Amazon egy időutazásra képes vállalat volna, ahol egészen az ipari forradalomig mennének vissza – és az akkori munkakörülményeket valósítják meg a 21. században. A 15 dolláros órabér ugyan a duplája az amerikai minimálbérnek, de még így sem túl sok, figyelembe véve a körülményeket – vagy azt, hogy mennyit keresnek a vállalat vezetői. Tehát minden dollár, amiből Bezos a Blue Origin fejlesztéseit finanszírozta, olyan, mintha egy Amazon dolgozó hozzájárulása lett volna a projekthez – ők mégsem kaptak helyet a fedélzeten.

A másik gyakran hangoztatott kritika a milliárdos vizionáriusok űrbeli terveivel kapcsolatban, hogy minek annyi pénzt költeni arra, hogy kijussunk az űrbe, amikor azt a földi problémák, így például a szegénység vagy a klímaváltozás megoldására is fordíthatnánk. Bezos persze ezt is megideologizálta, és Elon Muskhoz hasonlóan ő is az űrben látja az emberiség jövőjét. „Az összes nehézipart, az összes szennyező iparágat ki kell vinnünk az űrbe, és meghagyni a Földet egy olyan gyönyörű bolygó ékkőnek, amilyen” – hangzik Bezos magyarázata. “Évtizedek és évtizedek kellenek még ennek megvalósulásához, de el kell kezdeni, és a nagy dolgok apró lépésekkel kezdődnek … ez az, amit ez az űrbéli turisztikai misszió lehetővé tesz számunkra, és lehetővé teszi, hogy újra és újra gyakoroljuk.”

A milliárdosok űrversenye viszont a légszennyezés növekedését is hozhatja

Egy rakétaindítás akár 300 tonna szén-dioxid kibocsátásával jár az atmoszféra felső részébe, ahol évekig megmarad – olvasható a The Guardian brit napilap oldalán.

Az új magán űrhajók indítása hatalmas környezeti költségekkel járhat Eloise Marais, a londoni University College kutatója szerint, aki az üzemanyagok és az iparág légkörre gyakorolt hatását vizsgálja.

Az űrhajók indításához óriási mennyiségű üzemanyag szükséges. A SpaceX vállalkozás Falcon 9 rakétája kerozint, az amerikai űrkutatási hivatal folyékony hidrogént használ az indítási rendszereikhez. Ezek az üzemanyagok jelentős mennyiségű szén-dioxidot, vizet, klórt és más vegyi anyagot bocsátanak a légkörbe.

A rakéták szén-kibocsátása a repülőgépekhez képest kicsi, de évente mintegy 5,6 százalékkal nő – mondta Marais, aki már egy évtizede végez szimulációkat.

“Egy hosszútávú repülőúton a szén-dioxid-kibocsátás egy-három tonna. Egy rakéta felbocsátása esetében ez a szám 200-300 tonna” – hangsúlyozta. Jelenleg azonban a rakéták indítása igen ritka, 2020-ban például 14 rakétakísérlet volt a világon a NASA adatai szerint. Ezzel szemben a légiforgalomban naponta átlagosan több mint százezer járat repült.

A rakétákból a kibocsátás viszont közvetlenül a felső légkörbe kerül, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig – két-három évig – megmarad ott. A kibocsátott víz a légkör felső részében – ahol felhőkké alakul – melegítő hatású lehet. “Még az olyan ártalmatlan anyagnak, mint a víznek is lehet negatív hatása” – tette hozzá.

Közelebb a földhöz minden üzemanyag hatalmas hőt bocsát ki, ami ózont juttathat a troposzférába, ahol az üvegházhatású gázként működik és feltartóztatja a meleget. A szén-dioxid mellett, a kerozin és metán típusú üzemanyagok kormot is termelnek, és a légkör felső részében az ózonréteg megsemmisülhet az égő üzemanyagok összetevőinek kombinációjával.
Egy új piaci jelentés úgy becsülte, hogy a globális szuborbitális közlekedés és az űrturizmus 2031-re 2,8 milliárd dollárra nő, azaz évi 17 százalékkal a következő évtizedben.

Marais szerint az új űrfejlesztések körül mindig nagy az izgalom, de lehet felelősségteljesnek lenni, amikor valami izgalmasra vállalkozunk. Óvatosságra int az űrturimus iparág növekedésével kapcsolatban, és felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg nincsenek nemzetközi szabályok az általuk használt üzemanyagokról és azok környezetre gyakorolt hatásáról. “Nincsenek szabályok a rakéták kibocsátását illetően. Cselekedni kell, amíg a milliárdosok még csak vásárolják rakétajegyeiket” – hangoztatta.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Egy évvel később, hazai győzelemmel elrajtoltak a tokiói olimpia versenyei
Következő cikk Tom Cruise a silverstone-i pályán üldözi David Coulthardot és Mark Webbert