Az emberiség egyik legveszélyesebb vállalása

Az űrutazás a modern kor egyik legizgalmasabb és legveszélyesebb kihívása: technikai csúcsteljesítmény és emberfeletti bátorság találkozása, ahol minden döntésnek végzetes tétje lehet. A világűr meghódítása máig tele van megválaszolatlan kérdésekkel és az elmúlt időszakban, Kapu Tibornak köszönhetően Magyarország figyelme is még inkább a téma felé fordult.

A második magyar űrhajósnak köszönhetően kicsit jobban beleláthattunk ebbe a folyamatba és szerencsés küldetésének köszönhetően a kockázatok és áldozatok eltörpültek a sikerek mellett. De az űrutazás témája egy fokozottan összetett folyamat és minden kísérlet, küldetés, siker és akár tragédia fontos tanulságokkal jár. Augusztusban a BBC Earth csatornán számos olyan műsor kerül terítékre, amely az űrutazással és űrkutatással foglalkozik, egyaránt bemutatva az emberi és technológiai oldalakat.

Az űrutazás napjaink egyik leglenyűgözőbb vállalkozása, ugyanakkor minden ilyen út egyben egy óriási kockázat is.

Bár több mint 60 éve tudjuk, hogy az ember képes az űrbe jutni még mindig rengeteg az embertől függő és független változó, ami képes egy-egy ilyen utat drasztikusan befolyásolni. A Columbia katasztrófája is egy apróságnak tűnő szigetelőhab darabka leválással indult, majd rossz döntések, emberi mulasztások és szerencsételenségek vezettek végül a tragédiáig.

„Az emberiség által valaha megalkotott egyik legösszetettebb gép” 2003-ban darabjaira hullott a visszatérés közben, a fedélzetén tartózkodó hét űrhajós pedig életét vesztette. Nekik állít emléket A lezuhant űrsikló című háromrészes dokumentumsorozat (augusztus 25, 21:00), amelyben az űrhajósokkal készült interjúk, családtagjaikkal való visszaemlékezések, a fedélzeten készült felvételek és hivatalos anyagok váltják egymást. A sorozat elmeséli az emberi történeteket, emellett pedig megpróbálja feltárni, a technikai részleteket a baleset mögött húzódó rendszerszintű hibákat, az önhittséget és a kereskedelmi nyomás hatásait – mindazt, ami végül nemcsak hét űrhajós életét követelte, hanem egy korszak végét is jelentette és a NASA történetének egyik legsúlyosabb tragédiájaként vonult be a történelembe.

De ha ennyire kockázatos valami, mégis kik és miért vállalkozásnak rá, hogy az űrutazásnak szenteljék az életüket? És vajon bárki számára elérhető lehet a világűr, ha megfelelően felkészül? Az űrhajózás nehéz mestersége című sorozatban (augusztus 28., 12:10) átlagemberek vetik alá magukat olyan kiképzésnek, amit az űrügynökségek hivatalos jelentkezési követelményei alapján állítottak össze. A Chris Hadfield – az első kanadai űrhajós, aki űrsétát tett és a Nemzetközi Űrállomás egykori parancsnoka – által vezetett próbatételek során az oxigénhiányos állapot felismerése, fizikai állóképesség, stressztűrő képesség és még a csapatszellem is próbatételre kerül, ezzel kicsit nagyobb belátást engedve ennek az összetett és sokak számára felfoghatatlan hivatásnak a részleteibe.

Az űrutazáshoz azonban elengedhetetlen az űrkutatás és a technológia folyamatos fejlődése. Ez általában felfoghatatlan mennyiségű emberi munkával, tudásfelhalmozással és pénzbefektetéssel jár. Az SLS: A NASA óriásrakétája (augusztus 13., 12:35) és a James Webb: A 10 milliárdos űrtávcső (augusztus 23., 11:20) című dokumentumfilmek minden idők legerősebb és mostanában legvitatottabb rakétájának megépítését, az a körüli nehézségeket és a költségtúllépéseket mutatják be, még a 2022-es első, legénység nélküli Hold körüli útja előtt. De az űr valószínűleg soha nem lesz teljesen kiismerhető. Végtelen rejtély és folyamatos újdonságok tárháza, amelyekben érdemes néha, akár csak a képernyő előtt elmerülni. A Hubble (augusztus 17, 11:30) című dokumentumfilm és a Naprendszer című sorozat (augusztus 21., 12:00) pont ebben lehet segítség.

(Kiemelt kép: BBC)