Riasztó méreteket öltött a magyarok eladósodottsága

A Magyar Nemzeti Bank friss felméréséből kiderül: a magyar fogyasztók továbbra is megfontoltan vásárolnak, hitelfelvételi hajlandóságuk viszont döbbenetes mértékben növekedett.

Kiugróan erős második negyedévet zártak a magyar bankok a lakossági hitelek tekintetében – mutatott rá a Magyar Nemzeti Bank közelmúltbéli felmérése. A háztartások hitelei három hónap leforgása alatt hozzávetőleg 281 milliárd forinttal bővültek a folyósítások és a törlesztések egyenlegeként – írja a Bank360 közleménye alapján a Forbes.hu. A hitelállomány éves növekedési üteme így 6 százalékra gyorsult az előző negyedév végi 4,2 százalékról. A Magyar Nemzeti Bank megállapította: a bővülés volumene alapján a magyar hiteldinamika uniós viszonylatban az első negyedben helyezkedik el, s egyértelműen túlszárnyalta a visegrádi régió országaira jellemző növekedési ütemet.

2024 második negyedévében a lakossági új hitelszerződések összege 731 milliárd forint lett, ami 76 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakában mért értéknél.

Azt is érdemes persze számításba venni, hogy 2023-ban a lakáshitelek terén radikális visszaesés volt megfigyelhető, mégpedig a magas kamatok miatt. Idén viszont a trend megfordult: a lakáshitelekből 167 százalékkal többet értékesítettek, mint tavaly. A személyi kölcsönök terén már 2023-ban megmutatkoztak a fellendülés jelei, s ez a tendencia 2024-ben is folytatódott, hiszen a folyósítás 55 százalékkal növekedett.

A második negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések száma az állományhoz viszonyítva szerényebb ütemben, 57 százalékkal emelkedett a tavalyi év azonos időszakával összehasonlítva. A hitelezés felfutásában tehát a megemelkedett kölcsönösszegek játszottak fontos szerepet: 2023 júniusában a lakáshitelek átlagos szerződéses összege „csupán” 11,3 millió forint volt, idén júniusig viszont 18,4 millió forintra növekedett.

2024 júniusában a bankok átlagosan 6,4 százalékos kamattal nyújtottak piaci alapú lakáshiteleket, míg a teljes lakáshitelpiacon az ügyfelek által fizetendő – és az állami kamattámogatást élvező konstrukciók figyelemebevételével számított – átlagos kamat 5,6 százalék volt. Az idei második negyedévben szerződött piaci alapú lakáshitelek 96 százalékát nyújtották a bankok a 7,3 százalékos önkéntes THM-plafon alatti teljes hitelköltséggel.