A jelenség egyáltalán nem új, ám az utóbbi években egyre riasztóbb méreteket öltő inflációs válság hatására súlyos tömegeken uralkodott el a félelem, a stressz és a rossz közérzet, hiszen úgy érzik, a pénzük lassan elértéktelenedik. A szakértők szerint egyedül nem is lehet leküzdeni e sokszor indokolatlanul alábecsült mentális problémát.
Az eltelt évek, évtizedek során hozzászoktunk, hogy a globalizáció, a globális verseny önmagában is képes biztosítani az árstabilitást, illetőleg visszafogni az árak emelkedését, a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború azonban megingatta e régi tévképzetet. A hosszú ideje tomboló inflációs válság tömegeket taszított kétségbeesésbe. Az úgynevezett pénzügyi szorongás jelensége korántsem új, de a 2020 utáni érában nőtt világtrenddé – mutat rá a BBC cikke.
És hogy mi is pontosan a pénzügyi szorongás? “A stressz, az aggodalom, a rossz közérzet, ami az embereken úrrá lesz az anyagi helyzetük, jelesül a vagyonuk, az adósságaik, a kiadásaik és a pénzügyi stabilitásuk megrendülése miatt” – mondja Jenna Vyas-Lee klinikai szakpszichológus, a Kove nevű mentális klinika társalapítója.
Mivel a munkanélküliség a 2020 óta eltelt időszakban sem emelkedett számottevő mértékben, ezért a pénzügyi stressz alapját az a szubjektív érzet képezi, miszerint a jövedelmünk növekedése nem tud lépést tartani az inflációval. Vyas-Lee kiemeli: e mentális probléma vagyoni helyzettől és társadalmi státusztól függetlenül bárkit érinthet, aki úgy látja, az egyelőre fékezhetetlennek tűnő inflációs válság miatt képtelen megtervezni a jövőjét, vagy éppen biztosítani önmaga számára azt az egzisztenciális-pénzügyi stabilitást, amihez hozzászokott.
“A jelenség szorosan összefügg az önképpel és az önbecsüléssel, illetve az utóbbi esetleges hiányával” – állítja a szakember. “Mindez rendkívül destruktív is lehet, hiszen a pénzügyi szorongás erőteljes szégyenérzettel szokott párosulni. És az emberek általában minden, az önérzetükkel összekapcsolódó problémájukat eltitkolják a külvilág elől, hiszen rettegnek attól, hogy a társadalom ítéletet mond felettük” – teszi hozzá Vyas-Lee.
A pénzügyi stressz hatását általában a gazdasági válságok erősítik fel, s olykor olyan diszfunkcionális magatartásmintákhoz vezethet, melyek csak fokozzák az anyagi nehézségeket. Egyesek például a szerencsejáték rabjaivá válnak, abban reménykedve, hogy ekként pótolhatják a krízis okozta pénzügyi veszteségeiket.
Vyas-Lee hangsúlyozza: a mentális probléma a betegek mindennapi életére is rányomhatja a bélyegét. Aki ugyanis folyamatosan az anyagi helyzete miatt aggódik, az egy bizonyos idő után alulteljesít a munkájában, de szorongása még személyes (baráti, rokoni, szerelmi) kapcsolatait is megmérgezheti.
Mi lehet a megoldás? Vyas-Lee szerint az érintetteknek mindenképpen le kell küzdeniük az alacsonyabb önértékelésükből fakadó szégyenérzetüket, s tanácsos szakemberhez fordulniuk, hiszen egyedül aligha tudnak megbirkózni e problémával.
