Így menekíti a pénzét a magyar lakosság

A háztartásoknál lévő állampapírok állománya már névértéken számolva is csökken, nem csak a kamatokat fektetik be másba a háztartások, de a tőkét is kiveszik. A pénznek más helyet keresnek, a kamatadó ellen pedig TBSZ-szel védekeznek, rekordon az ilyen számlák száma – írja a Bank360.hu.

Teljes felfordulást hozott a lakossági vagyonkezelésben a 2025-ös év. A Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kamatfizetéseit követően a kisbefektetők egy része láthatóan elfordult az állampapírpiactól. A magyarországi háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint március végén több mint 32 ezer milliárd forintnyi értékpapírral rendelkeztek, ebből 27 836 milliárd forintot tettek ki a hazai kibocsátásúak, a többi valamilyen külföldi részvény, kötvény vagy befektetési alap volt.

A PMÁP-kamatesőt megvárják a befektetők, ezt követően viszont a kamatokat más eszközökbe fektetik be, sőt vannak, akik a tőkét is kiveszik, vagy a lejáró állampapírjaik helyett más befektetést keresnek.

A háztartások értékpapírszámláiról piaci értéken számolva csaknem 700 milliárd forintnyi kiáramlást mért az MNB az év első három hónapjában, március végén csupán 13 233 milliárd forint volt a számláikon. Az év harmadik hónapjában már névértéken számolva is csökkent az állomány 77,5 milliárd forinttal 12 960,6 milliárdra.

A befektetési alapok nyerték a legtöbbet

A banki kötvények állománya ugyanakkor növekedett, 640 milliárd forintnál is többet tartanak már a kisbefektetők ilyen hitelpapírokban, és újdonságként megjelentek a háztartások értékpapírszámláin a jelzáloglevelek is, miután az MBH Jelzálogbank kibocsátott egy lakossági sorozatot. Március végén egyelőre még csak csekély mennyiséget, 920 millió forintnyit vettek ebből az értékpapírból a kisbefektetők. A hazai vállalati kötvények, bár már tíz év eltelt a Quaestor-botrány óta, továbbra is kevés lakossági befektetőt vonzanak, még a 30 milliárd forintot sem éri el az állomány.

A befektetési alapok ezzel szemben lekörözték az állampapírokat, az első három hónapban 476 milliárd forintért vásárolt a lakosság hazai és 174 milliárdért külföldi befektetési jegyeket. Tehát nagyjából annyi pénz áramlott alapokba, amennyi az állampapírpiacról kikerült. A hazai befektetési alapok állománya a háztartásoknál így 11 666 milliárd forintos történelmi csúcsra került, a külföldi alapoké 2416 milliárd forint volt. A magyar háztartások így már 14 ezer milliárd forintnál is több pénzt tartanak befektetési alapokban.

A hazai részvényállomány is csúcsot döntött

A háztartások részvényállománya is tovább nőtt márciusban. Hazai részvényekben 2265,2 milliárd, külföldiekben 885,8 milliárd forintot tartottak. A hazai állomány történelmi csúcson van, a külföldi papírokon viszont sokat buktak a magyarok februárban és márciusban is, ami valószínűleg annak tudható be, hogy az olyan népszerű részvények, mint például a Tesla árfolyama sokat esett.

A hazai piacon a legkedveltebb értékpapírok továbbra is a banki részvények, ezek közül is vélhetően az OTP az, amelyikben a legtöbb pénzt tartják a kisbefektetők. Összesen 1251,5 milliárd forintjuk volt a hazai háztartásoknak magyar banki részvényekben március végén, ebben lehettek az OTP mellett Gránit Bank és MBH Bank vagy MBH Jelzálogbank részvények is.

Adózni viszont senki sem akar

A befektetési alapok és részvények árfolyamnyeresége után – szemben az adómentes állampapírokkal – 15 százalékos kamatadót kell fizetni, az alapokon elért hozamot – az ingatlanalapok kivételével – emellett még 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli. Magyarán a legnépszerűbb befektetési termékek hozamából 28 százalékot lecsippent magának az állam.
Ezt a kisbefektetők a jelek szerint egyre kevésbé viselik el, őrült tempóban növekszik ugyanis a tartós befektetési számlák (TBSZ) száma. Az MNB adatai szerint március végén már 453 107 TBSZ volt a különféle befektetési szolgáltatóknál, sőt a szintén kamatadó- és szochó-mentességgel kecsegtető nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma is tovább emelkedett, 97 806 darabra, ami négyéves rekord. Március végén csaknem 6600 milliárd forint volt TBSZ-számlákon és további 585 milliárd NYESZ-en.

Egy átlagos TBSZ-en 14,5 millió, egy átlagos NYESZ-számlán csaknem 6 millió forintnyi értékpapírt tartottak az első negyedév végén. Fontos azonban megjegyezni, hogy a TBSZ-tulajdonosok többségének nem egy számlája van, hanem jellemzően 5-6, hiszen ezekre a számlákra csak a gyűjtőévben lehet befizetni, azt követően már csak kereskedni lehet az ott lévő értékpapírokkal. Aki a következő évben is szeretné az új megtakarításait adómentesen befektetni, annak új TBSZ-t kell nyitnia.