Hol keresnek legjobban Európában? Nézd meg a friss adatokat!

Az európai bérek kapcsán jelentős eltérések figyelhetők meg, de a vásárlóerő figyelembevételével ezek a különbségek szűkülnek. Vajon hogyan áll Magyarország a rangsorban, és mely országokban éri meg a legjobban dolgozni?

Az Eurostat adatai szerint 2023-ban az éves bruttó, teljes munkaidős átlagfizetés a luxemburgi 81 064 eurótól egészen a bolgár 13 503 euróig terjedt. Az uniós átlag 37 863 euró volt. Mindössze kilenc tagállam, köztük Luxemburg, Dánia, Írország, Belgium és Németország került az átlag fölé. Magyarország 16 895 eurós éves átlagfizetésével a lista alsó harmadában helyezkedik el, közvetlenül Románia és Görögország mögött – írja az euronews.com.

Mi változik, ha figyelembe vesszük a vásárlóerőt?

A vásárlóerő-paritás (PPS) alapján kiszámított bérek igazságosabb képet adnak, mivel figyelembe veszik az egyes országok eltérő megélhetési költségeit. Ebben a tekintetben is Luxemburg vezet 53 745 PPS-sel, míg Görögország az utolsó helyen áll 20 525 PPS-sel. Magyarország ugyan némileg javít a helyzetén, de még így is jelentősen az uniós átlag alatt marad.

Főbb trendek Európában

Észak- és Nyugat-Európa vezet: Ezek az országok mind nominális, mind PPS-értékekben az élmezőnyben vannak.
Kelet-Európa javul: A vásárlóerő figyelembevételével az eltérések szűkülnek, de a bérek továbbra is jóval az uniós átlag alatt maradnak.
Dél-Európa lemarad: Mindkét mutatóban alacsony értékeket mutatnak, különösen Görögország és Olaszország esetében.

Hogyan változtak a bérek 2022 és 2023 között?

A bérek nominális értéken 6%-kal nőttek az EU-ban, ám egyedül Svédországban tapasztaltak csökkenést, amely a svéd korona euróra történő átváltásának hatása. A legnagyobb százalékos növekedés Romániában, Magyarországon és Lengyelországban volt, ahol a bérek több mint 15%-kal emelkedtek. Eközben Olaszországban és Görögországban alig haladta meg az 5%-ot a növekedés.

A megélhetéshez szükséges fizetés

Az Eurostat szerint a „teljes munkaidős átlagfizetés” a megfelelő életkörülmények biztosításának alapja. Ez különösen fontos a magasan képzett munkavállalók munkavállalási engedélyeinek megállapításakor. Az EU-ban a részmunkaidő továbbra is elterjedt: például Németországban az alkalmazottak 29%-a, míg Hollandiában 39%-a dolgozik részmunkaidőben.

Az adatok rámutatnak, hogy bár Kelet-Európa némi javulást mutat a vásárlóerő-alapú bérek terén, a nominális különbségek továbbra is jelentősek. Magyarország számára a bérek növekedése biztató, de még mindig hosszú út áll előtte az uniós átlag eléréséhez.