200 ezer forint alatt kötelező lehet a termékcsere vagy a pénzvisszafizetés

A vásárlóknak kedvez a fogyasztóvédelmi törvény új módosítása: a cégek kötelesek lesznek alávetni magukat a békéltető testületek döntésének kis értékű ügyekben, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az igénye nem haladja meg a 200 ezer forintot. Egy, már nyáron hatályba lépett módosítás szerint egyes szervezetek – köztük az MNB és a fogyasztóvédelmi hatóság – a fogyasztók nevében úgynevezett képviseleti kereseteket indíthatnak jogsértő vállalkozások ellen – írja a Bank360.hu.

A fogyasztók és a cégek közötti vitákban közvetítő békéltető testületek eljárásait tennék ismertebbé és egyszerűbbé a fogyasztóvédelmi törvény júniusi és a jövő év januárjától hatályos módosításaival. Főszabály szerint online tartanak majd meghallgatást a feleknek a megyei helyett regionális illetékességgel eljáró békéltető testületek, amelyekbe egyenlő arányba kerülnek be a fogyasztók és a vállalkozások képviselői.

A legfontosabb, fogyasztókat és cégeket egyaránt érintő, 2024. január 1-jétől hatályos változás, hogy a békéltető testület a vállalkozás alávetési nyilatkozata nélkül is hozhat kötelezést tartalmazó határozatot akkor, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg a 200 000 forintot.

(Ez a szabály 2017 óta létezik a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók – mint a bankok és biztosítók – közötti jogviták rendezésében közreműködő Pénzügyi Békéltető Testület eljárásában, ha a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye nem haladja meg az egymillió forintot.)

Kötelező a határozat végrehajtása

Ha a cég mégsem teljesíti a békéltető testület kötelezést tartalmazó határozatában foglaltakat, akkor a fogyasztó bíróságtól kérheti a határozat végrehajtását. Ez az jelenti például egy levált talpú cipő esetében, amivel kapcsolatban a forgalmazó/gyártó elutasította a vásárlói panaszt arra hivatkozva, hogy az nem gyári eredetű, a testület eljárása nyomán – a felek meghallgatása, a dokumentumok és szakértői vélemények alapján – úgy is dönthet, hogy a cégnek kötelezővé teszi a cserét, a javítást, vagy a pénz visszafizetését.

Mire jó a békéltetési eljárás?

Ha valamely termék vagy ingatlan adásvételével, vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatban – akár minőségi, jótállási vagy garanciális – problémánk van, akkor azt először az eladó vagy szolgáltató vállalkozással kell megkísérelni rendezni. Ha a vállalkozás nem reagál, vagy nem orvosolja számunkra megfelelően a problémát, akkor panaszunkkal a – kormányhivatalok főosztályaiként működő – fogyasztóvédelmi hatósághoz vagy a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületekhez fordulhatunk.

A fogyasztóvédelmi hatóság jogsértés esetén (például, ha a vállalkozás megtévesztő tájékoztatást közölt, vagy nem adott jótállási jegyet) bírságot szabhat ki, de az egyedi problémánk megoldásában (abban például, hogy a lakásfelújítás után észlelt hibát a kivitelező kijavítsa, illetve a hibás berendezést kicserélje; vagy ha olyan közmű csekk miatt kapunk fizetési felszólítást, amit korábban már befizettünk) a békéltető testületek nyújthatnak segítséget.

A békéltető testületek eljárása a bírósági pereknél gyorsabb és olcsóbb vitarendezést kínál a fogyasztóknak. A békéltetési eljárás célja, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti vita egyezséggel záruljon, de ha nem jön létre egyezség, akkor a békéltető testület dönt az ügyben. A békéltető testületek eljárását a fogyasztóvédelmi törvény szabályozza.