Rövidülő figyelem, növekvő zaj: hogyan maradj koncentrált egy felgyorsult világban

Az okostelefonok, rövid videók és párhuzamos képernyőhasználat világában a koncentrációs képességünk látványosan zsugorodik. Szerencsére azonban ez nem végleges: tudatos szokásokkal újra megerősíthető a figyelem.

Az elmúlt húsz évben drámaian rövidült az az idő, ameddig képesek vagyunk egy feladatra figyelni. Míg 2003-ban átlagosan két és fél percig maradtunk egy képernyős tevékenységnél, ma már alig 47 másodperc után váltunk. A jelenség mögött nem pusztán a technológia áll: a rövid videók, a gyorsított podcast‑hallgatás és a kétképernyős sorozatnézés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy figyelmünk apró darabokra szakadjon. A platformok versenye a figyelmünkért egyre hangosabb, színesebb és villódzóbb impulzusokat szállít – mi pedig ehhez idomulunk.

Ezt olvastad már?

A kapcsolatmegszakítás az új trend – csupán divat vagy valódi megoldást hoz?

Így legyél tudatosan jelen, önmagadért

Olvasás helyett görgetés

A könyvolvasás visszaesése kézzelfogható következményekkel jár. Egy felmérés szerint a felnőttek 40 százaléka egyetlen könyvet sem olvasott végig az elmúlt évben, az OECD pedig stagnáló vagy csökkenő írás‑olvasási készségekről számolt be. Az olvasás hiánya nemcsak szókincset és gondolkodást gyengít, hanem az empátiát és a stresszkezelést is. A UCL kutatása szerint pedig az Egyesült Államokban húsz év alatt 40 százalékkal esett vissza a kedvtelésből való olvasás aránya – ami hosszú távon a társadalom döntéshozó képességét is befolyásolja.

A gyerekek különösen sérülékenyek: serdülőkorban a jutalomkeresés erősebb, mint az önszabályozás, így a folyamatos ingervadászat könnyen beépül a mindennapokba. Nem véletlen, hogy egyre több ország szigorítja a közösségi média életkori korlátait, Ausztrália például 16 év alatt teljes tiltást vezetett be.

Hogyan építhető vissza a fókusz?

A figyelem tudatosan fejleszthető, ha kereteket adunk a napnak. Például érdemes az e‑maileket és üzeneteket csak óránként vagy kétóránként ellenőrizni, a telefont pedig másik szobában tartani, hogy ne legyen állandó kísértés. Segít az is, ha a feladatokat természetes töréspontoknál – fejezet végén, bekezdés után – szakítjuk meg, így a szünetek nem törik szét a gondolatmenetet.

A képernyőhasználat szabályozása kulcsfontosságú. Egy időben csak egy képernyőt használjunk, hagyjuk a normál sebességű lejátszást, és korlátozzuk a rövid, impulzív tartalmak mennyiségét. Hasznos lehet a szürkeárnyalatos kijelző, a leegyszerűsített kezdőképernyő vagy akár heti egy „digitális minimum‑nap”, amikor papíralapú és kinti tevékenységekre váltunk.

Az alap: alvás és mozgás. A jó minőségű pihenés hosszabb figyelmet tesz lehetővé, míg már egy 20 perces séta is tisztítja a gondolkodást és serkenti az ötleteket.

És végül: vissza az olvasáshoz. Kezdj napi 10–15 perccel, lehetőleg papíron, mindig ugyanabban az időben. Egy hét után emeld 20 percre. Ezek az apró, következetes lépések hetek alatt látványosan javítják a koncentrációt.

A fókusz visszaszerzése nem teljes lemondásról szól, hanem arról, hogy mi szabályozzuk a gyors ingereket, ne ők bennünket. Következetes, apró változtatásokkal újra hosszabb ideig tudunk figyelni – és ezzel együtt javul a munkánk, a tanulásunk, sőt a kapcsolataink minősége is.

Forrás: The Independent

Borítókép: Borna Hržina, Unsplash