Nem szereted a karácsonyt? Lehet, hogy nem az ünneppel van baj

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a lelassulás időszaka – egy boldog és önfeledt periódus, ami a legtöbbeket várakozással tölt el. A valóságban azonban számtalan férfi feszültség forrásaként éli meg az ünnep közeledtét, valamint magát a karácsonyt, ami közönyt és menekülési vágyat hoz magával. Ilyenkor legtöbben kihúzzák magukat a “kötelező”  ünnepi teendők alól és a munkába temetkeznek vagy egyszerűen csak “kiszállnak” a karácsonyi hangulatból. Amennyiben számodra is ismerős az érzés tudd, hogy nem vagy egyedül. Az ünnep elutasítása sokszor nem érzéketlenség vagy ünneprontás, hanem egy működő – bár nem mindig tudatos – önvédelmi stratégia.

Amikor a karácsony túl sok

Az év vége nemcsak az ünneplésről szól, hanem lezárásokról, elszámolásról, elvárásokról és megfelelésről is. Az elmaradhatatlan munkahelyi hajtás, az évzárások, a folyamatos teljesítménykényszer – ami érkezhet a családtól és a felettesektől egyaránt -, a pénzügyi nyomás és a minderre ráépülő  „most végre élvezni kellene az ünnepeket” paradoxona. A karácsony így sok férfi számára válik feszültséggel teli időszakká.

Vannak, akik ilyenkor nem kifelé panaszkodnak, hanem egyre növekvő belső feszültséget táplálnak: dolgoznak, szarkasztikusan vélekednek, elbagatellizálják a problémát, vagy egyszerűen csak kivonják magukat a helyzetből. Ez nem gyengeség – hanem tanult reakció – ám ez a viselkedésminta nem old meg semmit.

Ezt olvastad már?

Magasan funkcionáló szorongás – a nyugalom álarcába burkolózó feszültség

Pszichológus válaszol – Hogyan lehet az idei karácsony a valódi pihenés időszaka?

Miért menekülünk távolságtartásba?

A férfiak nagy része úgy szocializálódik, hogy az érzelmi túlterhelésre nem beszéddel, hanem cselekvéssel reagál. A munka ilyenkor biztonságos terep: kiszámítható, kontrollálható, és nem kér érzelmi jelenlétet.

Az ünnepek viszont pont ezt teszik. Családi dinamikák, kimondatlan feszültségek, régi szerepek aktiválódnak újra – gyakran ugyanott, ahol évekkel vagy évtizedekkel korábban elakadtak – és ezekkel szembenézni kifejezetten nehéz. Főleg akkor, ha már testi-lelki kimerültség állapotában jut ide az ember, így nem is csoda, hogy inkább a menekülést választja.

A múlt azonban nem marad elfedve

A távolságtartás nemcsak testi, hanem mentális síkon is megtörténik. Miért? Mert sokan gyerekként sem feltétlenül biztonságos térként élték meg a karácsonyt. Családi veszekedések, érzelmi elérhetetlenség, veszteségek vagy túlzott elvárások kísérhették az ünnepeket – ami egy gyermek számára megfoghatatlan belső feszültséggel társult.

Ezek az élmények felnőttként is bekapcsolhatnak – akár tudatosítás nélkül is. Az illatok, zenék, fények meglepően gyorsan képesek régi érzéseket előhívni – és nem mindig a jókat. Csak azt érzed, hogy valamiért nem szereted ezt az egész ünnepi felhajtást – még az is, lehet hogy érzelemhez vagy emlékhez sem tudod kötni. 

Melyek lehetnek az idei karácsony elengedhetetlen részei? Ebben a cikkünkben mutatjuk.

Hogyan kezeld az ünnepi ellenállást?

1. Nézz rá őszintén és merülj el benne

Próbáld meg felismerni, hogy mi motoszkál mélyen benned. Elég, ha rájössz mi az, ami igazán zavar? Milyen érzelem jelenik meg bennem? Milyen helyzetekben éreztem ezt, talán egy konkrét múltbeli emlékhez köthető? Nem kell rögtön „megoldani” az érzést, elegendő ha felismered és tudatosítod, hogy jelen van benned.

2. Tervezd meg előre a határhúzásaidat

Előre döntsd el, mennyit és kivel szeretnél együtt lenni. Milyen találkozókra és programokra mész el és mennyit adsz magadból. Nem minden meghívás kötelező, és nem minden hagyomány szent – a legfontosabb  ilyenkor, hogy te komfortosan érzed magad a bőrödben és leessen a vállaidról az állandó megfelelés és a kiemelkedő teljesítmény terhe.

3. Alakíts ki saját hagyományokat

Nem kell alkalmazkodni a régi mintákhoz és továbbvinni azt, ami már a szüleidnél sem működött. Érdemes tudatosan megválasztani azokat a szokásokat, amelyek valóban feltöltenek, nem pedig kimerítenek.

Ugyanakkor figyelj arra, hogy ne puszta dacból állj ellen mindennek, és ne menekülésből formáld az ünnepet: a cél nem az elzárkózás, hanem az, hogy olyan keretet teremts, amelyben biztonságban és önazonosan tudsz jelen lenni.

4. Engedd el a „normális karácsony” képét

Nincs egyetlen helyes forgatókönyv, és nincs kötelező érzelmi állapot sem, amit ilyenkor érezned kellene. Az „elég jó” ünnep gyakran sokkal nyugodtabb és őszintébb, mint a kívülről tökéletesnek látszó karácsony, ami inkább kifelé szól, mint befelé.

Fontos kimondani: nem kötelező szeretned a karácsonyt. Nem kötelező minden családi programon részt venni, nem kötelező meghatódni, és nem kötelező ugyanúgy megélni az ünnepet, mint mások. A kérdés inkább az: mitől lenne számodra elviselhetőbb – vagy akár értelmezhetőbb – ez az időszak? Néha a legérettebb döntés nem az, hogy „beleállsz” az ünnepbe, hanem az, hogy magadra figyelsz és meghallod, mit üzen a belsőd.

Forrás: mindsetpszichologia.hu

Borítókép: Geoffrey Moffett, Unsplash