Tudtad, hogy az emberi agy képes megjósolni a jövőt?
Ebből a szempontból az agyunk úgy működik, mint az okostelefon „automatikus kiegészítés” funkciója: megpróbálja kitalálni a következő szót, miközben olvasunk egy könyvet vagy épp hallgatunk egy rádióbeszélgetést – közölték a Radboud University és a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet szakértői.
Az agyunk a külvilágból érkező szenzorikus információkat (képeket, hangokat, szövegrészleteket) afféle belső előrejelzésekkel, predikciókkal egészíti ki. „Ez az elmélet hallatlanul népszerű az idegtudomány területén, de eddig főként mesterséges szituációkban találtak rá bizonyítékokat” – mondja Micha Heilbron, a Radboud University és a Max Planck Pszicholingvisztikai Intézet közös tanulmányának vezető szerzője.
Heilbron arra is kitér, hogy a jelenség tudományos alátámasztását célzó kísérletek során az alanyokat arra kérik, szegezzék tekintetüket különböző pontokra, vagy hallgassanak különböző absztrakt zajokat és zörejeket, melyek mintha bizonyos mintázatot mutatnának. A kutató hangsúlyozza: ilyenkor az agy valóban kiegészíti az információkat, megpróbál a jövőbe látni, de ezek mégis előkészített, mesterségesen létrehozott helyzetek, melyeknek vajmi kevés közük van a mindennapok spontaneitásához.
A kutatók egyes esetekben arra kérték a tesztalanyokat, hogy Hemingway-elbeszéléseket vagy Sherlock Holmes-történeteket hallgassanak. Ilyenkor különböző számítógépes modellek segítségével elemezték is a hallott szövegeket, így aztán meg tudták állapítani, hogy bizonyos szavak mennyire voltak előre kikövetkeztethetők, megjósolhatók. Az agy minden egyes hang vagy betű esetében részletes statisztikai kalkulációt készít, és hihetetlenül érzékenyen reagál a kiszámíthatatlanság adott fokára – fogalmazott Heilbron. „Ez végül is nem annyira meglepő: mindenki tudja, hogy az agy ki tudja egészíteni a nyelvet. Például te magad is be tudsz fejezni egy mondatot, ha a személy, akivel kommunikálsz, lassan beszél, dadog vagy épp nem találja a szavakat. Mi igazából azt mutatjuk be, hogy ez a jelenség folytatólagos. Az agyunk folyton ki akarja találni a szavakat: a gépezet fogaskerekei örökösen forognak.”
Az agyunk ezekben a helyzetekben hasonló munkát végez, mint egy beszédfelismerő szoftver. Ezek a modern, mesterséges intelligenciával megtámogatott programok szintén folyamatos előfeltevések, predikciók mentén dolgoznak, épp úgy, ahogy az automatikus kiegészítés funkció az okostelefonodon. Ugyanakkor egy nagy különbségre rátapintottak a kutatók: az emberi agy különböző szinteken képes jósolni (az absztrakt jelentéstől a bonyolultabb nyelvi szerkezeteken át a különböző hangokig, zörejekig), míg a beszédfelismerő szoftverek tudása csak a szavakra terjed ki.
Heilbron hozzátette: a kérdéskörrel kapcsolatos kutatások tovább folytatódnak, most épp a vizuális és auditív percepció szintjén. A kutató kiemelte: nem lepi meg, hogy a nagy techcégek is szeretnék kiaknázni az emberi agy e bámulatos képességét a minél megbízhatóbb és pontosabb hang- és képfelismerő szoftverek megalkotásakor.