Az igazi férfinak van bátorsága tükörbe nézni

Noha lassan változik a helyzet, a lelki és mentális egészség, illetve a pszichoterápia a férfiak körében még mindig erős tabunak számít. Cikkünk ennek okairól, a terápia hasznosságáról és a hajlandóság növelésének lehetséges módjairól ad összefoglalót.

A férfiak jelentős része még mindig ódzkodik attól, hogy a jelentősebb problémáit valamilyen segítő szakember – pszichológus, pszichiáter, terapeuta vagy coach – támogatásával oldja meg. Pedig az igazság az, hogy mindenkinek vannak jelentősebb problémái, elakadásai, kihívásai, méghozzá nemtől függetlenül. Ezen erős önszabotázs mögött egy evolúciós hátterű, nagyon mélyről jövő és komplex hiedelemrendszer áll, amelynek lebontása egyéni és társadalmi szinten is jelentős türelmet és érzékenységet kíván.

Ugyanakkor örvendetes fejlemény, hogy a férfiak egészsége és jólléte végre „felkerült a térképre.”

A BACP (British Association for Counseling and Psychotherapy) egy korábbi felmérése kedvező folyamatokról számolt be. Eszerint a férfiak körében pozitív változások figyelhetők meg a mentális egészség megítélésében és az ezzel kapcsolatos problémák kezelésében.
A férfiak 79%-a egyetértett abban, hogy manapság társadalmilag elfogadhatóbb a mentális egészségről beszélni, mint öt évvel ezelőtt.

• 69%-uk állította, hogy a korábbiakhoz képest jobban tisztában van a mentális egészségi problémákkal.
• 68%-uk szerint az elmúlt években csökkent a mentális egészséggel kapcsolatos stigmatizáció.
• 71%-uk úgy vélte, hogy az emberek boldogabbak lennének, ha egy tanácsadóval vagy pszichoterapeutával beszélnének a problémáikról.
• 69%-uk szerint jobb, ha az emberek megosztják a problémáikat valakivel, mintha kizárólag gyógyszeres kezelést alkalmaznának.

A kutatásból az is kiderült, hogy a férfiak egyre nagyobb arányban járnak terápiára. Míg 2010-ben csupán 18%-uk vett részt terápián, ez az arány 2022-re 27%-ra nőtt. A nők azonban továbbra is nagyobb valószínűséggel – a mérés idején 39%-os arányban – fordulnak tanácsadóhoz vagy pszichoterapeutához.

A magyar férfiak: valami elkezdődött

A magyar férfiak esetében nem találtam erre vonatkozó, megbízható statisztikai adatokat. Ugyanakkor egyre gyakrabban találkozom olyan férfiakkal (és dolgozom is velük), akik a nehézségeiket nem temetik mélyen magukba – ami persze ott tovább munkálkodik, és előbb-utóbb kirobban –, hanem bátran és őszintén szembenéznek velük, a problémák jellegétől függően pedig szakemberhez fordulnak.

Örömmel látom, hogy a nyilvánosság különböző színterein is egyre több férfi vállalja nyíltan, hogy segítő szakember támogatásával igyekszik jobbá tenni az életét. A megfigyeléseim természetesen nem reprezentatívak; a magyar férfiak többsége még mindig magába zárkózik, negatív megküzdési stratégiákat alkalmaz (pl. alkohol, dohányzás, túlevés), és sajnos továbbra is extrém magas a befejezett öngyilkosságok száma. Ez pedig egyértelműen elfogadhatatlan.

A „Rozsomák-szindróma”

A férfiak segítő szakemberekkel szembeni ellenállása mögött számos társadalmi, kulturális és pszichológiai tényező húzódik meg. Sokan a „kemény férfi” szerepéhez igazodva úgy érzik, hogy a segítségkérés a gyengeség jele, és egyébként is, „én mindent kibírok.” Ez a hozzáállás azonban nem felel meg a valóságnak – ha emlékszünk, még a kitalált karakter Rozsomák is eljutott arra a pontra, ahol már képtelen volt a regenerációra.

A férfiak általánosságban nehezebben fejezik ki érzelmeiket. Ennek számos oka lehet, például a különböző szocializációs terek – a család, illetve a döntően elnőiesedett óvoda és iskola – nem tanítják meg őket erre. Az „igazi férfi sosem sír” nagyon erős kollektív társadalmi berögződés, ahogyan az is, hogy az „igazi férfi mindent egyedül old meg.” Egy segítővel való közös munka számukra gyakran a kontroll feladását jelenti, ami komoly akadályt gördíthet a terápiás folyamat megkezdése elé. Egy másik akadály, hogy a terápiáról – annak folyamatáról és eredményességéről – téves elképzeléseik vannak, vagy attól félnek, hogy nem találnak megfelelő szakembert.

Emellett komoly problémát jelent a hozzáférhetőség is: egészen más helyzetben van egy budapesti, 12. kerületben élő férfi, mint egy borsodi, hátrányos helyzetű település lakója, miközben az utóbbi jelentősen nagyobb rizikófaktorokkal küzdhet.

A pusztító stigmatizáció

A magyar társadalom alapvetően hajlamos a betegségek, különösen a lelki problémák tabusítására és stigmatizálására. A mentális problémákkal küzdőket gyakran gyengének, életképtelennek címkézi, ami az „erős férfi” hamis mítoszával párosulva komoly belső konfliktust és szégyenérzetet kelt a férfiakban. Tragikus, hogy míg a nők körében szinte „trendinek” számít, ha egy férfi tudatosan foglalkozik mentális egészségével, addig éppen a férfitársak közül kerülnek ki a legnagyobb stigmatizálók.

Miért érdemes terápiába járni?

A terápiának számos előnye van, ezek közül ötöt emelnék ki:

1. Mentális egészség megőrzése és javítása

A terápia segít a stressz, szorongás, depresszió kezelésében, megelőzve azok súlyosbodását.

2. Önismeret és személyes fejlődés

Az önismeret elmélyítése révén jobb döntéseket hozhatunk, és nagyobb harmóniát érhetünk el az életünkben.

3. Pozitív megküzdési stratégiák

A terápián tanult készségek hatékonyabbá teszik a nehézségekkel való megküzdést.

4. Traumák feldolgozása

A múltbéli traumák gyógyítása segíthet megszabadulni a jelenlegi életünket terhelő árnyékoktól.

5. Jobb emberi kapcsolatok

A terápia javítja az érzelmi kommunikációt és empátiát, erősítve kapcsolatainkat.

Hogyan lehetne jobban csinálni?

A férfiak terápiás hajlandóságának növelése érdekében a stigmatizáció csökkentése, az öngondoskodás fontosságának hangsúlyozása és rugalmasabb terápiás lehetőségek kialakítása alapvető fontosságú. Emellett fontos lenne megbízható szerepmodellek – például sportolók vagy ismert személyek – bevonása, valamint a már említett elégtelen hozzáférhetőség javítása. Az érzelmi intelligencia fejlesztése és a pszichológiailag biztonságos terek megteremtése szintén elengedhetetlen ahhoz, hogy a férfiak a jelenleginél mind mentálisan, mind fizikailag egészségesebben és tovább éljenek.

Lippai Roland
Life és karrier coach, ultrafutó