Rejtett mintázatok – Megnyílt Barabási Albert-László kiállítása a hálózati gondolkodásról

BarabásiLab – Kiállítás a hálózati gondolkodásról a Ludwig Múzeumban.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

Barabási Albert-László - kiállítás - Ludwig Múzeum

A Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató által vezetett BarabásiLab elmúlt 25 évben készült munkáit mutatja be szombattól a Ludwig Múzeum BarabásiLab: Rejtett mintázatok – A hálózati gondolkodás nyelve című kiállítása.

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében megnyíló kiállítás egy tudományos kutatóműhely, a világhírű BarabásiLab munkásságát vizsgálja. Szokatlan téma ez egy kortárs művészeti múzeumban, a hálózatkutatásnak azonban lényegi része az adatok megjelenítése, a felfedezések ugyanis csak a vizualizáción keresztül érthetők meg – mondta el a tárlat pénteki sajtóbejárásán Készman József kurátor.

hirdetés
hirdetés

Mint hozzátette, a BarabásiLab elmúlt 25 évét áttekintve a látogató végigkísérheti, hogyan fejlődött az adatvizualizáció az első, még gráfszerű, egyenes vonalakból építkező hálózati ábráktól a komoly esztétikai élményt nyújtó, ugyanakkor rendkívül komplex rendszereket feldolgozó, két- és háromdimenziós megjelenítésekig.

Barabási Albert-László felidézte, hogy fiatal korában még szobrász szeretett volna lenni, Ceausescu Romániájában azonban biztosabb jövőt ígért az, hogy fizikusnak tanult. Hálózatkutatással az Egyesült Államokban kezdett foglalkozni, így jutott el az adatok megjelenítésének problémájáig.

Barabási Albert-László hozzáfűzte, a BarabásiLab munkája a szakmai publikációk és az ismeretterjesztés mellett egy harmadik lábon, a vizualitáson is áll, a laborban ezért több tudományterület tudósai működnek együtt művészekkel és tervezőkkel.

hirdetés

Néhány éve például a BarabásiLab a világ képzőművészeti adathálóját dolgozta ki, a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature pedig Barabási Albert-Lászlót kérte fel arra, hogy tervezze meg a lap jubileumi, 150 éves számának borítóját, amely végül 88 ezer tanulmány kapcsolódási pontjait mutatta meg.

Az Ízhálózat projekt során a BarabásiLab a különböző nemzeti konyhákat vizsgálva, hálózatalapú megközelítésekkel tárta fel az ízvegyületeknek az összetevők kombinációira gyakorolt hatását. Barabási Albert-László és társai már több mint tíz évvel ezelőtt kutatták a vírusok terjedésének mintázatait, a 2007-es Betegségtérkép pedig a humán genomot vizsgálva tárta fel az emberi szervezet genetikai eredetű rendellenességeinek összefüggéseit.

A kutató elmondása szerint a Betegségtérképet már adatszoborként is elkészítették, ekkor azonban a labornak még egy éves munkájába telt, mire a bonyolult kapcsolati hálót 3D-ben ki tudta nyomtatni. Ehhez ugyanis szükség volt egy olyan matematikai modellre, amelyben az “adathuzalok” nem metszik egymást, ezt használva pedig komputer számítja ki az adatszobrok “természetes formáját” – jegyezte meg.

Friss munkaként készültek el a kiállításra a magyar képzőművészeti hálózatot feltérképező munkák, amelyek külön adatvizualizációkban ábrázolják a művészek, a kurátorok és az intézmények kapcsolati hálóját. A terem közepén elhelyezett VR eszköz még részletesebben, virtuális adatszoborként mutatja be mindezt, a MOME Innovációs Központtal együttműködésben fejlesztett rajzoló robot minden nap egy-egy alkotóintézményi hálóját alkotja meg, a Ludwig Múzeum lépcsőházában pedig több emelet magas adatszobor is készült.

A 2021. január 17-ig látható kiállításhoz számos kísérőprogram is kapcsolódik, melyekről a Ludwig Múzeum weboldalán lehet tájékozódni.

(Kiemelt kép: Adam Glanzman / Northeastern University)

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Polgár Judit: A sakk összeköt minket
Következő cikk Toplistás borokkal erősít az Auchan