Bill Gates elárulta, melyek a kedvenc memoárjai

Egészítsd ki a nyári olvasmánylistádat Bill Gates kedvenc önéletrajzi köteteivel! Máris mutatjuk, milyen memoárokért lelkesedik most a világ egyik legismertebb üzletembere.
Bill Gates idén is megnevezte azokat a könyveket, melyek szerinte egyetlen igényesen összeállított nyári olvasmánylistáról sem hiányozhatnak – írja a CNBC. Bizonyára sokan vannak, akik legmerészebb álmaikban sem feltételeznék a Microsoft korábbi vezérigazgatójáról, hogy rajong az önéletrajzi kötetekért, hiszen e műfaj, illetve önkifejezési forma meglehetősen távol áll mind az informatikától, mind pedig a filantrópiától – vagyis azoktól a területektől, melyek meghatározták Gates eddigi pályafutását.
Pedig idén jelent meg a techguru Forráskód című önéletírása, mely – egy trilógia első fejezeteként – lazán összefüggő, epizodikus, de szórakoztató történetek révén rajzol színes portrét az ifjú, beilleszkedési zavarokkal küszködő informatikai zseniről.
Gates kertelés nélkül elárulta: amikor úgy határozott, hogy megírja saját memoárját, a műfaj általa nagyra becsült darabjaiból merített hozzá ihletet. „Azt hiszem, én mindmáig folyamatosan tanulok, és ösztönösen tanuló üzemmódba váltok át akkor is, amikor egy új projekten kezdek dolgozni” – mondta a Microsoft alapítója, aki kedvenc önéletrajzi könyveinek leltározásával is másokat szeretne inspirálni. „A memoárok arra emlékeztetnek bennünket, hogy az embereknek számtalan személyes történet lapul a tarsolyukban, amiket megoszthatnak másokkal is” – fogalmazott Gates. A következőkben a legendás szoftverfejlesztő által legjobbnak ítélt önéletírásokat mutatjuk be.
Katharine Graham: Személyes történelem (Personal History)
Katharine Graham 1963 és 1991 között volt a legendás amerikai napilap, a The Washington Post tulajdonosa. A hatvanas évek hajnalán még az Egyesült Államokban is szokatlannak számított, hogy egy négygyermekes édesanya áll egy óriási médiakonglomerátum élére, Grahamnek azonban nem volt választása: apja halála és férje öngyilkossága után kényszerűségből vette át a családi vállalkozás irányítását. Az üzletasszony 1997-ben jelentette meg Személyes történelem (Personal History) című önéletírását, melyben megnyerő őszinteséggel ír arról, milyen személyes vívódások és gyötrődések állnak impozáns laptulajdonosi pályafutása mögött. Graham egyébként még egy bírósági ítélettel is szembeszállt, amikor a hetvenes években megjelentette az úgynevezett Pentagon-iratokat, melyek egyértelműen bizonyították, hogy az Egyesült Államok kormánya éveken át megtévesztette állampolgárait a vietnami háborúval, s az amerikai győzelmi esélyekkel kapcsolatban. (A médiatörténeti jelentőségű eseménysorozatról film is készült, méghozzá Steven Spielberg rendezésében: a 2017-es A Pentagon titkaiban Meryl Streep alakította Graham szerepét.) „Ez a gondolatgazdag memoár híven bizonyítja, hogy a legjobb vezetők néha váratlan helyekről érkeznek” – értékelte a kötetet Gates.
Nicholas Kristof: Chasing Hope
Nicholas Kristof, a New York Times zsurnalisztája 1997-ben írt egy újságcikket, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy a harmadik világbéli országokban rengeteg gyermek hal bele a szennyezett ivóvíz következtében fellépő betegségekbe. Gates ma azt mondja, hogy a kétszeres Pulitzer-díjas szerző gondolatai revelatív erővel hatottak rá, és ennek is az inspirációnak is köszönhető, hogy alapítványa – a filantróp tevékenysége révén – később sokat tett a globális egészségügyi mutatók javulásáért. Az üzletember jó szívvel ajánlja a közönség figyelmébe a 150 országot megjárt, háborúkról, szegénységről, nyomorról és emberi jogi jogsértésekről is tudósító Kristof 2024-ben kiadott memoárját.
Tara Westover: Educated
E szívszorító, egyben roppant tanulságos önéletírás először Gates 2018-as toplistáján bukkant fel, de az üzletember most újra a publikum figyelmébe ajánlja, hiszen nem mindennapi olvasmányról van szó. Tara Westover fundamentalista mormonok leányaként látta meg a napvilágot az amerikai Idaho állam egyik vidéki régiójában. Sallangmentes, részletgazdag, mégis tárgyszerű visszatekintésében Tara hihetetlenül valószerű képet vázol arról, milyen is volt hét idősebb testvére – kivált az egyik erőszakos természetű nővére – terrorja alatt élni, s hogyan szigetelődött el a társadalomtól felmenői szigorú vallási nézetei miatt. Az Educated ugyanakkor egy sikeres megmenekülés története is, hiszen a fiatal nő végül elszakadt toxikus családjától, és PhD fokozatot szerzett egy angol elitegyetemen. Göröngyös, hosszú vargabetűkkel tűzdelt életútja igazán inspiráló, ugyanakkor könnyen érzelmi azonosulásra is csábítja az olvasót – összegzi Gates.
Trevor Noah: Born a Crime
A Primetime Emmy-díjjal kitüntetett dél-afrikai komikus, Trevor Noah testközelből tapasztalta meg az apartheid rendszer vérlázító igazságtalanságait. Gyermek- és fiatalkori élményeit Born a Crime című biográfiájában beszélte el: művében aprólékosan elemezte a faji elkülönítésen alapuló politika minden érdekfeszítő aspektusát – az abszurd törvényi keretektől kezdve az áthidalhatatlan kulturális különbségeken át egészen az egyéni drámákig. A The Daily Show korábbi házigazdája olvasmányosan, hihetetlen láttató erővel mesél – nem csoda, hogy a könyv már 2017-ben, megjelenése után egy évvel felkeltette Gates figyelmét.
Bono: Surrender
Bono, a U2 65 éves frontembere 2022 őszén rukkolt elő saját önéletrajzi kötetével. Az ír származású zenészlegenda imponáló nyíltsággal, élvezetes és magával ragadó stílusban eleveníti fel művészi karrierjének hajnalát: azt a különösen eseménydús időszakot, amikor még a saját szülei sem hittek a tehetségében. Gates három évvel ezelőtt így nyilatkozott a kötetről: „A legjobb rocksztár-memoár, amit csak ismerek.” Az üzletember a könyv elolvasása után úgy fogalmazott: szerinte Bono szüleinek makacs közönye csak még nagyobb elszántságot gerjesztett páratlan küzdőszellemmel felvértezett fiukban, aki minden áron be akarta bizonyítani, hogy ki tud emelkedni az átlagemberek szürke tömegéből. Gates kiemelte, hogy a világhírű zenei előadó „sebezhetőségét is megmutatja ebben a meglepően őszinte önéletírásban.” A Microfost egykori alapítója hozzátette: „Ez a könyv sokat segített abban, hogy miként találjak rá az őszinte hangnemre a Forráskód című memoáromban.”