Hazai lakáspiac: mi a tanulság 2023 legfontosabb trendjeiből?

Országosan mindössze 1,8 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak 2023 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez minimális eltérésnek felel meg, egyben nagyon drasztikus lassulást jelent a korábbi évekhez képest, hiszen a 2019 és 2022 közötti időszak utolsó negyedéveit tekintve 20-24 százalékos volt az éves áremelkedés üteme.

Ez alól csak a 2020-as év volt kivétel, amikor a koronavírus-járvány miatt hat százalékra lassult az éves lakásdrágulás tempója. Az árnövekedés leállására egyébként számítani lehetett, hiszen sokan elhalasztották a lakásvásárlást a tavalyi magas kamatszintek miatt, és kivártak, hogy részt vegyenek a januártól induló új állami lakásprogramban – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ha 2023 egészét tekintjük, azzal szembesülünk, hogy hullámzó a lakásárak éven belüli mozgása, mivel január és május között 1,9 százalékos drágulás volt megfigyelhető, a nyári hónapokban viszont másfél százalékkal csökkentek az árak.

A szeptemberi félszázalékos árnövekedés után ugyanilyen mértékű árcsökkenés történt az őszi hónapokban. Decemberben az országos lakásárak 0,8 százalékkal emelkedtek, ami annak is köszönhető, hogy 2023 utolsó hónapjában a kereslet 15 százalékkal élénkült. A szakértő kiemelte, a lendületes 2024-es évkezdet a decemberi élénkülés miatt nem is jelent akkora meglepetést.

Országon belül azonban jelentős, egyben ellentétes előjelű változások láthatók. A gazdaságilag fejlettebb országrészek közé sorolt nyugat-dunántúli régióban például majdnem öt százalékkal nőttek a lakásárak a múlt év utolsó negyedévében az egy évvel korábbihoz képest. Az észak-alföldi régió – köszönhetően az ottani fejlesztéseknek, egyebek mellett a Debrecen környéki gyárberuházásoknak – még ennél is nagyobb, öt százalékot is meghaladó áremelkedéssel zárta az év utolsó hónapját – tette hozzá Balogh László.

A teljes lakáspiacot nézve a legfelkapottabbnak számító fővárosi és Pest vármegyei lakáspiacon lényegében elmaradt a drágulás, hiszen mindössze 0,4, illetve 0,8 százalékos volt az árnövekedés. A budapesti eredmény nagy szerepet játszott abban, hogy országosan két százalék alatt maradt az éves drágulás üteme. A dél-dunántúli térséget is érdemes kiemelni, ott ugyanis 0,5 százalékkal csökkentek az árak egy év leforgása alatt – fogalmazott a szakember.

A szakértő úgy látja, idén fordulat várható a lakáspiaci forgalmat tekintve. A tavalyi visszaesés után növekedhet az adásvételek száma. Részben a CSOK plusz indulásának és a falusi CSOK bővítésének, részben pedig a korábban elhalasztott vásárlások pótlásának és az egyre lejjebb ereszkedő lakáshitelkamatoknak köszönhetően. Az árnövekedés üteme viszont idén még elmaradhat a forgalom erősödéséhez képest, mert a portál szakemberei szerint a lakásárak növekedése országos szinten 3–8 százalék között mozoghat 2024-ben.

A 2022-ben, illetve 2023-ban piacra került lakások kínálatának összevetéséből kitűnik, hogy a múlt évben jelentősen nőtt a korszerűbb ingatlanok aránya a forgalomban. A CC osztálytól felfelé minden kategória részaránya nőtt, míg DD-től lefelé mindegyiké csökkent. Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője úgy véli, ez hűen mutatja, hogy főként a korszerűbb használt ingatlanok tudták megőrizni a forgalomképességüket a piac erős lehűlése dacára is. Hozzáfűzte: a felújításoknak a megemelt összegű falusi csok adhat lendületet – írja a Világgazdaság.