A kannabisz (más néven marihuána) megítélése ellentmondásos, hiszen illegális drogként és gyógyszerként egyaránt használják. Nem pszichoaktív változata, a kender viszont a jövő környezettudatos építőiparának egyik fontos alapanyaga lehet.
Az építőipar globális jelentősége elvitathatatlan: egy – még a mostani gazdasági környezetben is – gigantikus iparágról van szó, mely a 2024-es évben is tovább bővülhet. Éppen ezért fontos, hogy az ágazat szereplői konkrét lépéseket tegyenek a fenntarthatóság, a környezettudatosság felé való elmozdulás érdekében. A jövő építőiparának egyik hívószava a karbonsemlegesség, csakhogy ezt nehezebb lesz megvalósítani, mint ahogy azt sokan gondolják.
A cementipar felelős a teljes földi szén-dioxid-kibocsátás 8 százalékáért – állapítja meg a The Guardian cikke. Ez pedig aggasztóan magas arány, és bár már a múltban is kísérleteztek bizonyos alternatív építőanyagokkal, e próbálkozások ezidáig nem vezettek eredményre.
Nagyszabású fordulat a kender építőipari felhasználásától sem várható, de Kaja Kühl New York-i építész szerint az Egyesült Államokban egyre nagyobb igény mutatkozik az elsőre szokatlannak tűnő alapanyag iránt. A kenderrostot ma már a házépítés és a szigetelés során is felhasználják a szakemberek. Magát a kendert egyébként 2018-ban legalizálták az USA-ban – emlékeztet Kühl -, most pedig a karbonsemleges építőipar felé vezető út egyik fontos lépcsőfokává válhat.
Kühl tavaly egy New York állambéli farmon dolgozott, ahol két kisebb házat épített fel kenderbeton felhasználásával. A kenderbeton kenderpozdorja, kötőanyag és víz megfelelő alapú kevercse. Kötőanyaga mész alapú, sok esetben teljesen cementmentes. Minél nagyobb a sűrűsége, annál erősebb a kenderbeton-keverék, a szigetelési értéke pedig nagyban függ a termikus tömegtől (hőkapacitástól).
Talán kevesen tudják, de a kender építőanyagként való hasznosítása századok óta bevett szokásnak számít, az utóbbi időben inkább az egyre hangsúlyosabbá váló környezettudatos szempontok miatt emelkedett meg a népszerűsége. Hatalmas előnye, hogy – egyes becslések szerint – a fához képest kétszer olyan hatékonyan tudja megkötni a szenet. Szakemberek kiszámolták, hogy hektáronként 15 tonna szenet tud megkötni a fotoszintézis révén.
“Ha olyan eszközöket választunk, melyek már építőanyagként való felhasználásuk előtt csökkentik a szénkibocsátást, nos, úgy hiszem, ez előnyös lehet a küldetésünk számára, melynek célja, hogy 2050-re elérjük a karbonsemlegességet” – fogalmazott Kühl.
