Végre pozitívuma is van a magyar gazdaság zsugorodásának

1990-hez képest 42 százalékkal csökkent a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás Magyarországon, így hazánk a klímabajnok országok csoportjába lépett.

Az európai viszonylatban jelenleg elért hetedik legjobb eredményével Magyarország a klímabajnok országok csoportjába lépett – derül ki a K&H csütörtöki közleményéből. A fejlemény azonban nem a zöldítési intézkedéseknek, hanem a jelentős mértékű gazdasági zsugorodásnak köszönhető – hívja fel rá a figyelmet a hvg.hu cikke. Az említett közlemény az Energiaügyi Minisztérium két évvel ezelőtt létrehozott háttérszerve, az Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. helyzetképe alapján arról számolt be, hogy hazánk 3,5 százalékkal mérsékelte a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását. Régiónkban csak Románia és Szlovákia kibocsátáscsökkentésének volumene nagyobb.

Hozzáteszik: 1990 óta 42 százalékkal csökkent Magyarország nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása, igaz, ez jelentős részben a rendszerváltás után bekövetkezett ipari termelés csökkenésének és az elmúlt évek gazdasági visszaesésének köszönhető.

Az eredmény viszont még így is felülmúlja az Európai Unió 30 százalékos átlagát. Noha hazánk a globális ÜHG-kibocsátás mindössze 0,11 százalékáért felel, e teljesítménnyel az ország a „klímabajnokok” közé került az EU-n belül, megelőzve olyan országokat, mint Belgium, Ausztria vagy Portugália.

Bár az ágazatok többségében csökkent, a közlekedésben tovább fokozódott a kibocsátás: 2022-ben 7,7 százalékkal emelkedett a járművekből származó üvegházhatásúgáz-emisszió. Ennek egyik fő oka, hogy hazánkban 4 milliónál is több autó közlekedik, a járművek átlagéletkora pedig meghaladja a 15 évet.

2022-ben a közlekedés volt felelős az EU összes kibocsátásának 29 százalékáért, ez pedig az 1990-es érték csaknem kétszerese. A közlemény arra is kitér, hogy 2030-ban a kontinens kibocsátásának közel fele a mobilitásból fog származni. Ha az EU 2050-re el akarja érni a nulla kibocsátást, kulcsfontosságú az ágazat gyors szén-dioxid-mentessé tétele.

Örömteli viszont, hogy számottevően csökkent a lakossági épületek kibocsátása. 2022-ben 14,1 százalékkal mérséklődött egy lakás átlagos éves közvetlen ÜHG-kibocsátása, részben a vártnál enyhébb téli időjárásból és az energiaárak emelkedéséből kifolyólag. Az ipari szektor kibocsátása 16,5 százalékkal csökkent, főként az energiaárak miatt visszaesett termelés következtében.