Újabb megszorítások küszöbén áll Magyarország?

Az elemzők úgy látják, ha nem sikerül számottevően csökkenteni az államadósságot, a közeljövőben megszorítások jöhetnek Magyarországon. Vajon hogyan keletkezhetett ekkora hiány a költségvetésben, és milyen eszközökkel javíthat a helyzeten a kormány?

A szakértők szerint megszorítások várhatók Magyarországon, ha a közeljövőben nem sikerül a kívánt szintre csökkenteni az államadósságot. A Pénzcentrum a Magyar Nemzeti Bank friss jelentésére hivatkozva azt írja, hogy hazánk GDP-arányos államadóssága 2024 elején 75,9 százalékra nőtt, az államháztartás hiánya pedig továbbra is kirívóan magas, jóllehet az elmúlt év elejéhez képest valamelyest csökkent. Bizakodásra ad okot, hogy a háztartások megtakarítási hajlandósága számottevő, e tényező ugyanis hozzájárulhat a külső egyensúly javulásához.

Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője rámutatott: korai volna pánikba esni, hiszen az államadósság rendezése a megfelelő ütemterv szerint zajlik.

„Egyáltalán nem lehet azt állítani, hogy nagy lenne a baj, hiszen jelenleg az államadósság finanszírozása teljesen megnyugtató módon, rendben zajlik. Ugyanakkor ez egy kockázatos pozíció, mert amennyiben a világgazdaságban nagyon kedvezőtlenre fordulna a hangulat, akkor a befektetők először a magas és nem csökkenő adósságállományú országoktól vonják meg a bizalmat” – fejtette ki a szakértő hozzáfűzve, hogy a kockázatot viszont mérsékli, hogy a lakosság kezében van az államadósság jelentős része. Madár úgy véli, ebben az évben talán nem is lesz szükség kiigazításokra, ugyanis a GDP-arányos hiány is jónak mondható. Az elemző ugyanakkor nem zárja ki, hogy a kormány a vártnál korábbra időzítheti a választások előtti „költekezést”.

„Most úgy látjuk, hogy az idei évben 4,5-5%-os tartományba további kiigazítások nélkül is lejön a GDP-arányos hiány, tehát akár megúszható a további kiigazítás az idén. Viszont azt is fontos látni, hogy a jövő évi további hiánycsökkentési terv már nem teljesül, mert az eddigi kiigazítási lépések egyszerű kiadáseltolások, a jövő évet terhelik. Ha a választás előtti, klasszikus költekező évben a gazdaságpolitika szeretne szavazatokat szerezni, előbbre hozhatja a kiigazítási lépéseket, mondjuk a júniusi választások utánra. Ezzel a jövő évi költekezéshez mozgásteret teremthet” – állapította meg Madár, aki azt sem rejtette véka alá, hogy a családokat érzékenyen érintheti a magas államadósság: plusz adók és egyéb sarcok is terhelhetik majd a pénztárcájukat.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a kamatkiadásokat okolja az államadósság radikális növekedéséért, hozzátéve: a jelenlegi helyzet voltaképpen magából a struktúrából eredeztethető.

„A jelenlegi információk alapján túl korai lenne kijelenteni, hogy az év végén az államadósság-ráta, hogyan zárhat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyar költségvetés kiadási oldala orrnehéz, amely azt jelenti, hogy jellemzően az év első hónapjaiban történik a kiadások túlnyomó többsége. Az idei évben a kamatkiadások mértéke (főként lakossági oldalon) kifejezetten magasan alakultak az elmúlt évekhez képest, mely rányomta a bélyegét a költségvetési hiányra. Ebből az orrnehéz kiadási struktúrából következik az Államadósság Kezelő Központ finanszírozási stratégiája is, hogy folyamatosan biztosítani tudják az elegendő finanszírozási szükségletet az államháztartás számára. Emiatt láthatjuk azt, hogy az év kezdetekor rögtön devizakötvény kibocsátásra kerül sor, mely mellett az intézményi kötvénykibocsátás is jellemzően az időarányos terv felett teljesít” – ecsetelte a szakértő, aki úgy véli, a családok leginkább a hitelkamatok emelkedésén fogják érezni, hogyan áll éppen az államadósság kérdése.

Az OTP szerint kétséges, hogy idén csökkenhet-e az adósságráta. Kiemelték: a költségvetés részben még mindig a koronavírus-járvány utáni kormányzati költekezés terhét nyögi.

Bukovszki András, a CIB Bank elemzője úgy fogalmazott: a magas államadósság miatt a közeljövőben akár megszorításokra is szükség lehet. „A tavaly tavasszal tervezett költségvetési számok (már csak a tényadatok miatt sem) köszönőviszonyban sincsenek a valóssággal, így mindenképp szükséges a különböző bevételi és kiadási soroknak az újraszámolása. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján az idei év költségvetésének módosítása folyamatban van, de hogy mikor kerül hivatalosan publikálásra arra nincs pontos információ (kormányinfón az „első félév után” hangzott el). Amennyiben a kormány akarja magát tartani a már megemelt 4,5%-os hiánycélhoz, a legoptimistább forgatókönyv szerint is több százmilliárd forintnyi egyenlegjavító intézkedésre lesz még szükség a korábban belengetett közel 700 milliárd forintnyi beruházáselhalasztás mellett” – magyarázta a szakember. Bukovszki megjegyezte: a családok számára főként a szolgáltatások, valamint az állami feladatok lelassulása lehet majd szembetűnő.

Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét nem lepte meg az államadósság rendkívül magas szintje: szerinte inkább az a lényeges, hogy 2024 végéig mennyit fog változni ez a szám. „Nem meglepő az államadósság ráta emelkedése – az év végi szám lesz azonban a fontos. A költségvetési hiánycél (GDP arányában 4,5%) addicionális intézkedések nélkül valószínűleg nem érhető el, de az, hogy vajon ezekre sort kerít-e a kormány egyelőre bizonytalan. Az költségvetési kiigazító intézkedések irányulhatnak a bevételek növelésére (adóemelések) és/vagy a kiadások csökkentésére, de úgy is dönthet a kormány, hogy nem avatkozik be a folyamatokba (és majd év végén/ jövő év elején ismeri csak el, hogy nem sikerült a hiánycélt elérni viszont a tavaliyhoz képest még így is jelentősen csökken a hiánymutató)” – írta Török. A szakember szerint a lakosság közvetlenül akkor érzi majd mindezt, ha a büdzsé elszenvedi az ütést. „A lakosság mindezt közvetlenül nem érzi – azonban az esetleges költségvetési kiigazításnak valószínűleg volnának olyan következményei amelyek érintenék a lakosságot (vagy legalábbis bizonyos csoportjait, a kiigazítások természetétől függően). A magasabb adósságráta miatt magas államadósságfinanszírozás költségek természetesen lyukat ütnek a költségvetésbe, és az általános állami szolgáltatások színvonalán ez meglátszik, bár ez leginkább <<madártávlatból>> látszik csak” – árnyalta álláspontját az elemző.

A Pénzcentrum által megszólaltatott szakértők tehát nem tartják elképzelhetetlennek a megszorítást, sőt úgy látják, ha a kormány jövőre vonatkozó terveibe hiba csúszik, akár magasabb kamatokra, illetve a forint gyengülésére is számítani lehet majd.