Sötéten látják a magyar gazdaság jövőjét a német vállalatok

Zavarba ejtő, mennyire pesszimistán ítélik meg a magyar gazdaság helyzetét a hazánkban érdekeltségekkel rendelkező német cégek – erre hívja fel a figyelmet a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss felmérése.

A kamara kutatásának egyik alapvető megállapítása, hogy mind Németország, mind pedig Magyarország olyan gazdasági nehézségekkel néz szembe, melyekre több mint egy évtizede nem akadt példa. „A jövőben is velünk lesznek párhuzamosan fellépő kihívások, hiú ábránd lenne, hogy egyszer visszatérhetünk egy válságmentes, nyugodt pályára” – fogalmazott Sávos András, a DUIHK elnöke. A klímavédelem jegyében foganatosított energiaügyi transzformáció és a mesterséges intelligencia széleskörű terjedése mélyreható strukturális változásokat hoznak magukkal, melyek döntően befolyásolják majd a vállalatok tevékenységét – tette hozzá.

Az imént említett változások miatt a középvállalkozásoknak azzal kell szembesülniük, hogy számos bevált üzleti modell működésképtelenné válik, vagy komoly átalakításra szorul, ugyanakkor kétségkívül adódnak új lehetőségek is.

A DUIHK 1994 óta végez éves vállalati felméréseket. A mostani kutatás keretében 209 cég ismertette saját gazdasági helyzetét és üzleti mérlegét, de a munkaerő-piaci problémákról, az inflációról és a beruházási döntések kritériumairól is véleményt nyilvánítottak. A vizsgálat egyik fő következtetése, hogy a piaci szereplők az általános gazdasági helyzetet és a vállalat saját üzleti fejlődését sokkal óvatosabban ítélik meg, mint a legutóbbi, tavaszi felmérés során: néhány mutató sokéves melypontra esett.

Dirk Wölfer, a Kamara kommunikációs vezetője és a tanulmány szerzője hozzáfűzte: minden második vállalkozás az általános gazdasági helyzet további romlását várja, és mindössze 12 százalékuk vár javulást. Saját üzleti helyzetét a megkérdezettek többsége jónak vagy legalább kielégítőnek minősíti (42, illetve 47 százalék), és csak minden tizedik vállalat tartja rossznak. Üzleti várakozásaik viszont számottevően gyengültek, hiszen csak 18 százalékuk számít javulásra, 34 százalékuk pedig romló üzletmenettől tart. Hasonló eredmények legutóbb a 2009-es pénzügyi válság időszakában voltak.

Tíz év óta először fordul elő, hogy több vállalat kívánja csökkenteni beruházási kiadásait (37%), mint amennyi növelni szándékozik azokat (25%).

A munkaerőpiaccal kapcsolatos kérdéseket illetően is hasonló eredményekkel találkozhatunk. Idén tavasszal a cégek még átlagosan 14,5 százalékos béremelésre számítottak a következő 12 hónapban, ám ez az érték az őszi felmérésben 10 százalékra csökkent, ami részint a mérséklődő munkaerőkereslettel, részint az infláció lassulásával magyarázható.

A DUIHK azt is feltérképezte, hogy milyen tényezők mozgatják a vállalatokat a magyarországi befektetési döntések meghozatalakor. Kiderült: a szakképzett munkaerő elérhetősége a legfontosabb (33% százalék, az iparban csaknem 50%), de meghatározó a piaci volumen és a piaci feltárás is, míg az ipari vállalatok a beruházási ösztönzők és a költségelőnyök fontosságát emelték ki.