Újabb foglalkoztatási válság közeleg, egyre több magyar próbál szerencsét külföldön

Az elmúlt másfél év során folyamatos mérséklődés volt megfigyelhető a hazai foglalkoztatottak számában. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a hosszú ideje emlegetett demográfiai korlát mostanra kezdte éreztetni hatását a magyar munkaerőpiacon.

A legfrissebb adatok alapján a foglalkoztatottak számának visszaesése a közelmúltban tovább folytatódott. Az idei február és április közötti időszakban éves összevetésben 55 ezer fővel, 4 millió 618 ezerre mérséklődött a munkába állók létszáma – írja a Portfolio.hu. Az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma – vagyis a közfoglalkoztatottak és az átmenetileg külföldön dolgozó magyarok nélkül számolva – még jelentősebb mértékben, 72 ezer fővel esett vissza, így 4 millió 430 ezren dolgoztak ebben a körben. Ennyire alacsony foglalkoztatási adatokat legutóbb 2021-ben lehetett látni, amikor a gazdaság még a Covid-járvány okozta válságból próbált kilábalni. Jól észrevehető, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma nagyobb arányban csökkent, mint a teljes foglalkoztatotti állomány. Ebben fontos szerepet játszik, hogy az átmenetileg külföldön munkát vállaló magyarok száma – vagyis azoké, akik ugyan rendelkeznek magyarországi lakcímmel, de külföldi telephelyen dolgoznak – ismét rekord közeli szintre emelkedett.

Ezt olvastad már?

Mégsem annyira borús a német gazdaság jövője, mint sokan hitték?

Tényleg küszöbön az adócsökkentés? Ez lehet az egyik legfontosabb következménye

Sőt, a külföldön dolgozó magyarok száma ismét elérte a Covid előtti időszak szintjét. A koronavírus-járvány idején tapasztalt jelentős visszaesést követően lépcsőzetes emelkedés indult, majd egy hosszabb stagnálás után idén újra erősödni kezdett a külföldi munkavállalás.

A hazai foglalkoztatás visszaesése mellett ugyanakkor a munkanélküliség nem növekedett tovább. A statisztikai hivatal adatai szerint jelenleg 220 ezer magyar álláskereső van, így a munkanélküliségi ráta 4,5%-on áll. Ez lényegében megegyezik az előző év azonos időszakában mért adattal, és alacsonyabb az idei év elején tapasztalt 4,7–4,9%-os szintnél.

Mindent egybevetve a munkaerőpiacon több párhuzamos folyamat is kirajzolódik:

• az egyik legfontosabb tendencia, hogy csökken a foglalkoztatottak száma, mivel a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági modell elérte demográfiai határait;
• emellett az elmúlt hónapok adatai arra utalnak, hogy egyre több magyar vállal munkát külföldön;
• miközben a munkanélküliségi ráta nem emelkedik, ami azt mutatja, hogy a foglalkoztatás csökkenése elsősorban nem elbocsátások következménye, hanem annak tudható be, hogy a munkaerőpiacról kilépők – például a nyugdíjba vonulók – száma jóval meghaladja az új belépőkét.

A Portfolio.hu előrejelzése szerint a foglalkoztatás bővítése a következő években komoly kihívást jelent majd, még akkor is, ha a Tisza-kormány a hazai munkaerő-tartalék mozgósítására kíván támaszkodni.

Kétségtelenül pozitív fejlemény, hogy az új kabinet a munkaerőpiacról kiszorult társadalmi csoportok foglalkoztatását is fontosnak tartja, ugyanakkor a következő években nyugdíjba vonuló nagy létszámú generációkat kizárólag belső munkaerőforrásokkal nem lehet pótolni.

Forrás: Portfolio.hu

Borítókép: pressfoto, Freepik/Magnific