Nem lassul a hazai munkaerő-leépítés üteme, több ágazatban kritikus a helyzet

Ahelyett, hogy csillapodna, inkább csak új lendületet nyer a leépítési hullám a magyar nagyvállalatoknál. A kedvezőtlen trend hatásai a kiskereskedelemben és a gyártóiparban látszódnak igazán.

Idén májusban új fokozatra kapcsolt a munkaerő-leépítés a hazai nagyvállalatok berkeiben, különös tekintettel olyan ágazatokra, mint a kiskereskedelem vagy épp a gyártóipar – idézi a Portfolio.hu a HR Portál és az Opten összeállításának legfontosabb megállapítását. A cégek zöme létszámcsökkentést hajtott végre, bővülés viszont csak elvétve fordult elő.

Májusban a Lidl több alkalmazottat foglalkoztatott hazánkban, mint a Tesco, ilyesmire pedig eddig még sosem láthattunk példát. Mindez önmagában is jól jelzi, hogy a kiskereskedelemben tényleg felgyorsult a leépítések üteme.

A Tescónál egy hónap leforgása alatt 450 fővel, 9326-ra csökkent az összlétszám, a Lidlnél viszont 5 fővel gyarapodott, és így elérte a 9503 dolgozót. Egy beszédes adat: 2020-ban a Tesco még kétszer annyi munkavállalót foglalkoztatott, mint piaci vetélytársa.

Az új adatok alapján kijelenthetjük, hogy a gyártóipar területén sem jobb a helyzet. Az Audi Hungaria alkalmazottainak létszáma hat hónap alatt 621 fővel, 11 677 főre zsugorodott. A Linamarnál az elmúlt fél évben 10 százalékos létszámleépítés ment végbe, és bár más vállalatoknál az arány ennél egyértelműen kisebb, a tendencia szinte mindenütt töretlenül erős. Mindez alól csupán néhány szolgáltató esetében láthatunk kivételt.

A Portfolio kikérte a KSH-tól az úgynevezett „önbesorolásos” munkanélküliségi adatokat, melyek nagyon hasonló trendekre mutatnak rá. 2025 elején hozzávetőleg 400 ezer magyar vallotta magát munkanélkülinek, ám a hivatalos statisztika mindössze 210 ezer főt rögzített. Vagyis a munkanélküliségi ráta a valóságban a 8 százalékot is elérheti, míg a hivatalos (4-4,5 százalékos) adat ennél egyértelműen előnyösebb képet mutat.

Igen ám, de a hivatalos számítás csak azokat sorolja a munkanélküliek közé, akik négy héten belül aktívan kerestek állást, két héten belül pedig már akár munkába is tudnának állni, míg az önbesorolásos adat azt mutatja meg, hogy ki tartja magát állástalannak (értelemszerűen ebbe a körbe tartoznak a felmondási idejüket töltő munkavállalók és a passzív álláskeresők is).

Tavasszal egyébként ismét mérséklődni kezdett az önbesorolásos munkanélküliség, ami örvendetes fejlemény, hiszen akár lassú gazdasági kilábalásra is utalhat. Az alulteljesítő ipar és a fogyasztás alacsony szintje azonban a munkaerőpiaci kiszámíthatatlanságot fokozhatja, a legfrissebb adatok pedig a felszíni stabilitás mögötti mélyebb szerkezeti problémákra engednek következtetni.