Lassú növekedés, gyenge forint: erőltetett menet vár a magyar gazdaságra

Elemzők szerint még sokáig nem lélegezhet fel a magyar gazdaság: lehetséges ugyan, hogy idén sikerül lefaragni az inflációból, 2026-ban viszont újra berobbanhat, és akár a 4,9 százalékos szintet is elérheti. Mindeközben a forint gyengülése is megállíthatatlannak tűnik, egyre nagyobb gondot jelent a munkanélküliség, s a bérnövekedés üteme sem az ideális forgatókönyv szerint alakul.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint a magyar GDP 2024-ben 0,6 százalékkal növekedhet – írja a Portfolio.hu. A bővülés mértéke tehát jóval alulmúlja a korábbi elvárásokat, igaz, a következő évek már ígéretesebb gyarapodást hozhatnak. Az agytröszt prognózisából kitűnik, hogy a GDP növekedése 2025-ben elérheti a 2,2 százalékot, 2026-ban pedig a 2,6 százalékot is. Mindez azonban még így is csalódást keltő lehet, hiszen a kormány korábban a GDP 3 százalék feletti bővülésével számolt.

Az Egyensúly Intézet elemzői megállapították: a következő években a megélénkülő fogyasztás mozdíthatja ki a holtpontról a magyar gazdaságot.

A háztartásoknak mostanra sikerült visszaépíteniük azon megtakarításaikat, melyeket az inflációs sokk idején veszítettek el. A következő néhány esztendőben várható reálbér-emelkedés új lendületet adhat a fogyasztásnak. Valószínűsíthető, hogy a 2026-os választási évben a fiskális politika lépései is a fogyasztás bővülését célozzák majd.

A beruházások visszafogott mértékű növekedését segíthetik a jelentős értékű külföldi befektetések, továbbá az uniós források belföldi folyósításának gyorsulása, amely az elemzők szerint 2025 közepétől várható. E tényezők ugyanakkor az import bővülését is előidézik, ami nemcsak az exportpiacaink keresletét gyengítheti, de a külkereskedelmi egyenleg romlását is maga után vonhatja, elsősorban a jövő évben.

Az Egyensúly Intézet prognózisa szerint az infláció az átmeneti növekedést követően csökkenni kezd, a folyamat egészen 2025 közepéig tarthat, majd hosszú távú emelkedés kezdődhet. Ha minden az agytröszt várakozásainak megfelelően alakul, akkor az idei átlagos áremelkedés 3,9 százalékos lesz, jövőre viszont e téren 3,2 százalékos csökkenés várható, hogy aztán 2026-ban újabb, ezúttal 4,9 százalékos emelkedés következzen.

A gyenge belső kereslet, a szigorú monetáris politika és a globális deflációs hatások mind-mind a jövő évi csökkenést tápláló tényezők. Ám ahogy egyre közeledik a 2026-os év, a kereslet felpörgetését célzó fiskális és monetáris politika komoly lökést adhat az áremelkedésnek.

A monetáris politika már említett szigora fékezőleg hat a gazdaságra. A reálgazdaság állapota ugyan szükségessé tenné a kamatvágás folytatását, az árfolyam stabilitását sodorná veszélybe a kamatok további csökkentése. Az Egyensúly Intézet ezért úgy számol, hogy a jegybank jelenlegi vezetése nem változtat majd a kamaton, a 2025 márciusától felálló új vezetés viszont lazíthat az eddigi monetáris politikán.

Az agytröszt elemzése rávilágít, hogy a forint még mindig túlértékelt, igaz, ennek mértéke jól érzékelhetően csökken. A valuta a jelenlegi túlértékeltség lépcsőzetes korrekciójával, a vonzó kamatkülönbözet megszűntével, valamint a bizalmatlanság miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban továbbra is gyengülő pályán marad.

Az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint az euró-forint árfolyam jövőre a 412–419, 2026-ban pedig a 418–432 forintos sávban mozoghat.

A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacra is súlyos hatást gyakorol. A harmadik negyedévben enyhén csökkent a foglalkoztatás, a munkanélküliség viszont növekedett. A munkaerőpiaci feszültség ugyan az utóbbi időben jelentősen enyhülhetett, az üres álláshelyek jelenlegi arányából arra lehet következtetni, hogy a munkát keresők egyre szűkösebb lehetőségek közül válogathatnak, a munkavállalók alkupozíciója pedig egyértelműen romlik a bértárgyalások során.

A létszámbővülés dacára a versenyszférában összesen ledolgozott munkaóramennyiség az első negyedévben éves alapon csaknem 5 százalékot csökkent – a visszaesés volumene a 2008-as pénzügyi válság, illetve a koronavírus-válság időszakához hasonlítható. Az előttünk álló években a konjunktúra várható beindulása miatt évi 0,1-0,2 százalékkal emelkedhet a foglalkoztatottság, de 2025-ben enyhe mértékben a munkanélküliség is növekedhet.

A fentiekből egyenesen következik, hogy a következő években várható béremelés csekélyebb lesz, mint ahogy arra a kormány előzetesen számított.

A fogyasztás ugyan érezhetően növekszik, a bővülés dinamikája továbbra sem tud felzárkózni a reálbér-növekedés üteméhez. A háztartásokat változatlanul magas megtakarítási ráta jellemzi. Sőt, a fogyasztásnak a várttól elmaradó ütemű kilábalása, s az államadósság magas finanszírozási költsége a költségvetést is nehéz helyzetbe hozta. Az Egyensúly Intézet elemzői úgy vélik, az idei hiány meghaladja majd a 4,5 százalékos hiánycélt, és 5 százalékon realizálódhat.