Az előttünk álló tizenegy évben évi 3,2 százalékkal emelheti az élelmiszer-inflációt az éghajlatváltozás – állapították meg a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) tudósai.
A klímaváltozás 2035-ig évi 3,2 százalékkal tetézheti az élelmiszer-inflációt, az általános inflációt pedig évi 1,18 százalékkal növelheti – írja az Euronews a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) tanulmány alapján. “Több mint 27 ezer adatot vizsgálva azt találtuk, hogy a hőmérséklet emelkedése növelte az élelmiszerárakat, kiváltképp a forró régiókban és évszakokban” – szögezte le Dr. Max Kotz, a tanulmány egyik szerzője. “A jövőbeli éghajlati feltételek mellett ezek a hatások jelentőssé válhatnak, 2035-ig évente körülbelül 1-3 százalékponttal növelhetik az élelmiszer-inflációt, ami veszélyezteti a központi bankok, például az EKB árstabilitási törekvéseit, amelyek célja, hogy az inflációt 2% alatt tartsa” – fűzte hozzá.
Az egekbe szökő élelmiszerárak alááshatják az általános jólétet – nyomatékosították a szakértők, akik azt is megemlítették, hogy az ENSZ szerint a 2021-2022-es megélhetési költségválság további 71 millió embert sodort egzisztenciális bizonytalanságba.
A hőmérséklet-emelkedés leginkább nyáron és az alacsonyabb szélességi fokokon fekvő, melegebb régiókban fűti majd az inflációt. Ebből a szempontból különösen veszélyeztetettnek minősül Afrika, illetve Dél-Amerika. A magasabb szélességi fokokra erőteljes szezonalitás jellemző, mely nyaranta éri el csúcspontját. A tanulmány megállapítja: a havi átlaghőmérséklet 1 Celsius-fokos emelkedése akár egy évig is hatást gyakorolhat az árakra, és ugyanez a heves esőzések esetében is megállja a helyét. A hatás ugyanakkor rövidebb távú, ha a túlzott szárazságból ered.
