Friss adatok bizonyítják: újra elszállt az infláció Magyarországon

A Központi Statisztikai Hivatal új jelentése megállapítja: júniusban 4,6 százalék volt az egy évre visszatekintő drágulás mértéke. Az infláció ütemének gyorsulása némileg felülmúlta az elemzői számításokat.

Az infláció növekedése alapvetően három tényezőre vezethető vissza. Ezek közül a leginkább szembetűnő, hogy az élelmiszerek árszintje az árréstop dacára tovább emelkedett. Az éves áremelkedési ütem 5,9 százalékról 6,2 százalékra növekedett, melynek legfőbb oka az idényáras élelmiszerek árváltozásában keresendő – összegzi a Portfolio.hu. A zöldségek éves alapon 8,4 százalékkal, míg a gyümölcsök 17,7 százalékkal drágultak – erre egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium is felhívta a figyelmet egy, a lap hasábjain közölt írásában.

Júniusban jellemzően mérséklődik az idényáras élelmiszerek ára, ám idén ez nem következett be, ami híven bizonyítja, hogy az élelmiszer továbbra is az infláció legneuralgikusabb pontja.

Az is sokatmondó, hogy a tartósabb inflációs folyamatokat megragadni hivatott mutató júniusban 4,8 százalékról 4,4 százalékra mérséklődött. Ennél is meglepőbb ugyanakkor, hogy a tartós havi fogyasztási cikkek havi alapon 0,4 százalékkal drágultak. A magas importtartalom miatt e termékkörben döntő fontosságú a forintárfolyam alakulása. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a stabilizálódó fizetőeszközünk dacára maradt még némi árnyomás ezen a területen. (A legnagyobb áremelkedést a motorkerékpároknál jelentette a statisztikai hivatal, havi alapon 6,4 százalékot.)

A harmadik inflációfelhajtó tényező a vezetékes gáz árának növekedése. Hatósági áras termékről van szó, melynek átlagárát a fogyasztás mennyisége határozza meg, a KSH pedig hónapok óta úgy számol, hogy technikai alapon áremelkedést kell rögzítenie.

Érdemes számba vennünk az infláció fékezését elősegítő tényezőket is. Szembeötlő, hogy a szolgáltatások 0,6 százalékos havi alapú drágulása alulmúlja az egy évvel ezelőttit (1 százalék). Ennek eredményeként a 12 havi árindex 5,9 százalékról 5,4 százalékra mérséklődött. Fontos hozzátenni: a szolgáltató szektorban változatlanul jól érzékelhető az árnyomás. Júniusban – némi szünet után – ismét emelkedett a szolgáltatások teljes árszintje – igaz, a havi alapú áremelkedés zöme az üdülés szezonális alapú árazásával kapcsolódik össze.

Havi alapon a testápolási cikkek és a tisztítószerek egyaránt 5 százalékkal lettek olcsóbbak, ami valószínűleg a drogériák árstopjának köszönhető.

A KSH új adatai összességében a várakozásokkal egybevágó inflációs folyamatokról árulkodnak. A gazdaság igen messze van az árstabilitástól: a hatósági árintézkedések nélkül az infláció a 6 százalékos szintet is elérné hazánkban. Az elemzők úgy számolnak, hogy az árindex idén nem süllyed vissza a jegybank 2-4 százalékos célsávjába, sőt tartósan ez csak 2027-ben látszik elérhetőnek. A mostani adatok egyúttal azt is alátámasztják, hogy a monetáris politikától az előttünk álló hónapokban nem várhatók a lazítás irányába mutató lépések.

Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanknak gyorsabb és tartósabb dezinflációt kellene látnia ahhoz, hogy fontolóra vegye a monetáris kondíciók lazítását. Az új inflációs adatok nem mutatnak efféle jeleket, még úgy sem, hogy a maginfláció csökkenése jó pontnak tekinthető – hangsúlyozza a Portfolio.hu cikke.