Ez lehet a 2025-ös magyar GDP-növekedés igazi kerékkötője

A kormány a 2025-ös költségvetés megalkotásakor még 3,4 százalékos gazdasági növekedést remélt, de a friss elemzői jóslatok szerint kevés az esély arra, hogy megvalósul ez a felettébb optimista forgatókönyv.

A február 6-án megtartott Kormányinfó alkalmával kiderült, hogy – noha Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint nem készülnek a makrogazdasági pálya felülvizsgálatára – reális a veszélye annak, hogy 2025-ben még a 3 százalékot sem éri el a gazdasági növekedés Magyarországon – írja a Portfolio.hu. A legpesszimistább előrejelzések szerint a gyarapodás a 2 százalékos szintet sem haladja meg, és bár akadnak ennél jóval derűlátóbb prognózisok is, Gulyás legutóbbi nyilatkozatából az derül ki, hogy az idei GDP-növekedés a kormány szerint is a 2-3 százalék közötti tartományban marad.

A magyar gazdaságról érkező legutolsó (tavalyi negyedik negyedéves) adat felülmúlta a várakozásokat, a 0,6 százalékos éves növekedés viszont sokakat kétségbe ejtett.

Az elemzői konszenzus már a negyedik negyedéves adatok közzététele előtt is 2,3 százalékos gyarapodást jósolt 2025-re, és ez a prognózis nagyságrendileg azóta sem változott. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek január végén úgy nyilatkozott, hogy „idén az ipari termelés és a beruházások is stabilizálódnak, képesek vagyunk 3 százalékos növekedést elérni.” A politikus hozzáfűzte: „A kormány akkor elégedett, ha a német gazdasághoz képest a magyar 2 százalékponttal jobban növekszik.” Ha a német gazdaság 2025-ben is recesszióban marad, vagy esetleg nulla közeli állapotban lesz, akkor a magyar gazdaság teljesítménye csak a 2-3 százalékos sávban képes mozogni. A német gazdaság megerősödése elengedhetetlen feltétele annak, hogy átkerüljünk a 3-4 százalékos tartományba – emelte ki Nagy.

Csakhogy a német kormány február elején módosította az idei évre vonatkozó GDP-prognózisát, méghozzá 1,1 százalékról 0,3 százalékra. Ha ebből indulunk ki, akkor a magyar GDP-növekedés 2,3 százalék körül realizálódhat, ami egybecsengene az elemzői konszenzussal is.

Ettől függetlenül persze feltehetjük a kérdést: mire volna szükség ahhoz, hogy teljesüljön a 3,4 százalékos növekedési cél? Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza úgy véli, „átlagosan 1,3-1,4 százalékos negyedév/negyedév növekedési rátákat kellene produkálnia a magyar gazdaságnak 2025 folyamán, hogy a kormányzati 3,4 százalékos előrejelzés teljesüljön.” Erre a hazai gazdaság eddig kétszer volt képes: egyszer 2021-ben, a Covid miatti lezárások után, amikor a 2022-es választások előtti fiskális élénkítés már kifejtette a hatását; s egyszer 2018-ban, a magas nyomású gazdaság csúcsán.

A legambiciózusabb növekedési tervre nézve aggályos, hogy most különösen nagy bizonytalanság övezi a növekedési pályát, és ezek főként negatív kockázatok. Nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy a geopolitikai környezet dinamikusan változik, az Egyesült Államok által az Európai Unióra kivetett vámok pedig újabb nemkívánatos konfliktusokat szülhetnek.

A kormány ugyanakkor igyekszik bebiztosítani a növekedést – főként a béremelések, a lakhatási helyzet javítása, valamint a Demján Sándor Program révén -, csakhogy ezek az intézkedések nem azonnal térülnek meg: lépcsőzetesen fejthetnek majd ki pozitív hatást a gazdaságra.

A költségvetés pedig már így is kifeszített, s az előre nem látható, jelentős negatív kockázatok kivédésére nincs mozgástér. Ugyanakkor arról sem érdemes elfeledkezni, hogy ha a költségvetés lazulni fog az eredeti elképzelésekhez viszonyítva, az bizony az államadósságra is hatással lesz (amit a kormánynak 2024-ben nem sikerült csökkentenie).

Az elemzők kíváncsian várják, hogy a kormány idővel jobban a valósághoz igazítja-e a makrogazdasági feltevéseit, s behozza-e 3 százalék alá az idei évre vonatkozó növekedési várakozását.