A távozó Biden egyszerre sújtott le Trumpra és Európára is

A Fehér Ház hétfőn közölte a nyilvánossággal, hogy a leköszönő elnök elfogadta azt a törvényt, mely tilalmazza az új tengeri olaj- és gázfúrásokat az Egyesült Államok partvidékeinek többségén – jelentette a BBC.

A jogszabály hatálya kiterjed az Atlanti-óceán teljes partvidékére, valamint a Mexikói-öböl keleti régiójára, a Kalifornia, Oregon és Washington melletti Csendes-óceáni partvidékre, illetőleg a Bering-tenger bizonyos, Alaszkához közel eső részeire. Joe Biden leköszönő elnök nyomatékosította: döntését a klímaváltozás elleni küzdelem szellemében hozta meg, s a törvény összhangban áll azzal a céllal is, hogy 2030-ig megóvják az amerikai földek és vizek természetes állapotának 30 százalékát.

„Döntésem azt tükrözi, hogy a partoknál végzett fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a partmenti vizeken, és szükségtelenek nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítéséhez. Egyszerűen nem éri meg a kockázatot” – indokolta lépését Biden.

Az amerikai elnök által szorgalmazott tilalom jogi alapját az 1953-as Outer Continental Shelf Lands Act képezi, mely lehetővé teszi a mindenkori államfő számára, hogy területeket vonjon ki a különböző ásványkincsek fúrása és bérbeadása alól. 2019-ben született egy bírósági döntés, mely kimondja, hogy a 72 évvel ezelőtt megalkotott törvény nem biztosít olyan jogi felhatalmazást az elnököknek, ami lehetővé tenné a korábbi tilalmak feloldását. Ha tehát Donald Trump leendő amerikai elnök tényleg vissza akarja vonni a tilalmat – márpedig friss bejelentése szerint ez a szándéka -, akkor a Kongresszus jóváhagyását is meg kell majd szereznie, sőt az ügyben a Legfelsőbb Bíróság hozhat majd végső döntést.

Érdekesség, hogy Trump 2020-ban maga is élt a szóban forgó törvény biztosította lehetőségekkel, amikor a Florida partjainál lévő vizeket akarta megóvni.

Biden lépése mindenesetre élesen szembemegy leendő utóda azon céljával, hogy fokozza Amerika olaj- és gázkitermelését. Sőt, az elnök döntése Európát is kellemetlenül érinti, hiszen a kontinensen nem csupán a tengerentúlon érkező olajra, de a cseppfolyósított földgázra (LNG) is jelentős kereslet mutatkozik. Biden tilalma végső soron az Európai Unió földgázzal kapcsolatos igényeire is hatással lehet – írja a Reuters.

A hírügynökség megjegyzi: az Egyesült Államok jelenleg a világ legnagyobb olaj- és földgáztermelője, köszönhetően az előállításban kulcsszerepet játszó államoknak (Új-Mexikó, Texas), a fúrási technológia ugrásszerű fejlődésének, valamint az orosz-ukrán háború óta megsokszorozódott piaci igényeknek.

A korlátozás több mint 253 millió hektár vízterületet érint. Ez az összes fúrható terület mintegy 20 százalékának felel meg. Néhány nappal ezelőtt, amikor hivatalosan is bejelentették Biden szándékát, Trump hamarosan hivatalba lépő sajtótitkára, Karoline Leavitt „szégyenletes döntésnek” nevezte a fúrási tilalomra vonatkozó jogszabály elfogadását.