A szemünk előtt bontakozik ki minden idők legsúlyosabb energiabiztonsági válsága

Az iráni konfliktus következtében megállíthatatlanul drágul az olaj, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) elnöke pedig úgy látja, a történelem legnagyobb energiabiztonsági fenyegetésével nézünk farkasszemet.

Április 13-án a nagyjából 100 dolláros szintről elrugaszkodva 103 dollárig drágult az irányadó Brent olaj hordónkénti jegyzési ára, míg az Amerikában irányadó WTI jegyzése a 92 dolláros szintről 94 dollárig emelkedett. A kedvezőtlen folyamat hátterében az Egyesült Államok Irán ellen indított háborúja, továbbá a nemzetközi olajkereskedelemben kulcsfontosságú szerepet ellátó Hormuzi-szoros hajózhatóságával kapcsolatos bizonytalanság áll. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) elnöke az elhúzódó válságra reagálva úgy fogalmazott: „Az emberiség történelmének legsúlyosabb energiabiztonsági fenyegetésével nézünk szembe.” Hozzátette: „A mai napig bezárólag összesen 13 millió hordónyi olajat veszítettünk el… és komoly zavarokat észlelünk a létfontosságú nyersanyagok piacán is.”

Ezt olvastad már?

Háború a háttérben, gazdasági vihar a láthatáron – így látják a világ vezetői az iráni konfliktus következményeit

Ekkor érkezik meg Magyarországra az első olajszállítmány a Barátság vezetéken keresztül

Birol nem most először kongatja a vészharangot: már korábban is arra figyelmeztetett, hogy aggasztó energiabiztonsági válsággá fajulhat az Egyesült Államok és Irán elhúzódó konfliktusa. Meglátása szerint a jelenlegi helyzetben az lenne a legcélravezetőbb, ha az egyes kormányok országai az alternatív erőforrásokra alapozva csökkentenék veszteségeiket.

„Arra számítok, hogy mindenekelőtt a nukleáris energia fontossága fog felértékelődni. A megújulók roppant erőteljesen növekednek majd – a napenergia, a szélenergia, és így tovább -, de azt is valószínűnek tartom, hogy az elektromosautó-gyártók profitálnak majd a helyzetből” — fejtette ki véleményét Birol. „Sőt, arra is számítok, hogy egyes országokban a szénenergia is lendületet kap, és újra növekedésnek indul, különösen néhány nagy ázsiai országban”— hangsúlyozta az IEA elnöke.

A Hormuzi-szoros – amelyen keresztül a háború előtt naponta átlagosan 20 millió hordó olajat és kőolajterméket szállítottak – jelenleg „kettős blokád” alatt áll, ugyanis sem Irán, sem pedig az Egyesült Államok nem engedi a hajóknak, hogy belépjenek a szorosba vagy elhagyják azt. Donald Trump amerikai elnök nemrégiben ugyan meghosszabbította a tűzszünetet, de Teherán nem mutat hajlandóságot a béketárgyalások folytatására, elmélyítésére, illetve a szoros hajózhatóságának biztosítására.

Borítókép: AI