Megöli a kreativitást, ha így használod a munkahelyeden a mesterséges intelligenciát

A mesterséges intelligencia forradalma tényleg korlátok közé szoríthatja a munkahelyi leleményességet, az önálló gondolkodást, az emberi szellem teremtő erejét? Igen, de csak abban az esetben, ha nem tudod, hogyan kell hatékonyan használni az úttörő technológiát.

A mesterséges intelligencia túlzott használata egyszerűen „unalmassá” teheti az embereket – idézi a CNBC Sandra Matz, a Columbia Business School professzorának szavait. A kutató úgy véli, karrierszempontól mindennek két fontos következménye lehet: a fejlődés megtorpanása és a teljesítmény visszaesése, a munkavállalói középmezőnybe való beleszürkülés. „Amikor a munkavállalók a mesterséges intelligenciára bízzák a kritikus gondolkodást vagy épp a kreatív érvelést, akkor valójában azt kockáztatják, hogy lemaradnak társaiktól, és fokozatosan elkényelmesednek” – fogalmazott Matz. A szakértő úgy látja, a jelenség egyik legfőbb oka, hogy a mesterséges intelligencia segítségével működtetett eszközök sokszor a legevidensebb, egyszersmind legbiztonságosabb válaszokkal állnak elő.

Ezt olvastad már?

Sosem volt még ilyen könnyű iPhone-ról Androidra váltani

Itt vannak a részletek: a Netflix horribilis összeget fizetett Ben Affleck MI-startupjáért

Az Egyesült Államokban jelenleg a dolgozók 43%-a használ mesterséges intelligenciát a munkájához – derül ki egy márciusban közzétett tanulmányból.

A problémát csak tetézi, hogy az emberek jelentős része nincs is tudatában annak, hogy nem célravezetően használja fel a modern technológiát a munkája során – állapította meg Fred Oswald ipari- és szervezetpszichológus. „A mesterséges intelligencia használata jelenleg a vadnyugathoz hasonlítható: érdemes lenne mélyebben megérteni és feltérképezni, hogy a munkavállalók és a különböző szervezetek hatékonyan kezelhessék a kockázatokat, s a lehető legtöbb előnyre tegyenek szert általa” – fűzte hozzá a szakember. Matz úgy látja, a mesterséges intelligencia „fantasztikus” eszköz, ha a termelékenység növelése a cél, hiszen felgyorsítja és automatizálja az ismétlődő, rutinszerű feladatokat. Ugyanakkor nem szabad hagyni, hogy az MI működésbe lépjen akkor, amikor a saját komplex gondolkodásunkra, problémamegoldó képességünkre és leleményességünkre kellene hagyatkoznunk – emelte ki a kutató. „Amikor a mesterséges intelligenciától várjuk a kreatív megoldások kidolgozását, az önálló gondolkodás óhatatlanul átadja a helyét az algoritmusok által kialakított konszenzusnak” – összegezte Matz.

A pályakezdőkre nagyobb veszély leselkedik

Americus Reed II, a Wharton School kutatója hozzátette: kollégái „kognitív megadásnak” nevezik azt a folyamatot, mely során a munkavállaló a mesterséges intelligenciára hárítja át az összetett gondolkodás feladatát. Reed úgy véli, a technológiát főként a lényeges információk összefoglalására, adatelemzésre, illetve a különböző ötletek rendszerezésére érdemes használni. „A cél az, hogy a technológia csökkentse a súrlódást, ne pedig helyettesítse a józan emberi ítélőképességet” – fogalmazott a szakember, majd rámutatott: „Arra kell törekedni, hogy kevesebb időt töltsünk az információk feldolgozásával, és többet az értékteremtéssel.”

Dorothy Leidner, a Virginiai Egyetem tudósa hangsúlyozta: a pályakezdőknek fokozottan ügyelniük kell arra, hogy a mesterséges intelligencia ne gátolja a fejlődésüket, a szakmai előmenetelüket. „A kockázat a fiatalabb munkavállalók esetében nagyobb, hiszen ők még nem rendelkeznek kellően mély szakértelemmel és elegendő rutinnal ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciát a képességeik csiszolására, fejlesztésére használják, ne pedig az önálló gondolkodást helyettesítsék vele” – vélekedett Leidner.

Munkahelyi kommunikáció: fő a spontaneitás

Matz szerint az is rombolhatja a bizalmat, ha valaki a mesterséges intelligenciával íratja meg a kollégáinak, beosztottainak vagy vezetőinek szánt e-mailjeit, illetve Slack-üzeneteit. Bár az MI kiválóan alkalmas lehet egy megbeszélés összefoglalására, a munkahelyi informális kommunikációnak természetesnek és spontánnak kell maradnia – hangsúlyozta a kutató. „Abban a pillanatban, amikor felmerül a gyanú, hogy egy nekünk címzett üzenetet nem emberi kéz, hanem a mesterséges intelligencia írt, kétely ébredhet bennünk: lehet, hogy a kollégánk nem is tart minket annyira fontosnak, hogy saját maga írjon nekünk” – emelte ki Matz, aki szerint a hétköznapi (munkahelyi) kommunikáció tökéletlensége, esetlegessége, illetve csiszolatlansága egyaránt hozzájárul az emberi kapcsolatok erősítéséhez. „Ha eljutunk oda, hogy a mesterséges intelligencia írja az e-mailjeinket, aztán azokra egy másik mesterséges intelligencia válaszol, akkor valójában már nem is történik igazi kommunikáció” – vázolta Leidner.

Ne félj a technológiától: találd ki újra önmagad!

„Amikor a mesterséges intelligencia már olyan feladatokat is elvégez, amelyeket korábban egyértelműen a saját erősségednek tartottál, természetes, hogy felmerül benned a kérdés: »Milyen értéket tudok még hozzáadni ehhez az egészhez?«” – fogalmazott Eva Selenko, az angliai Loughborough Egyetem munkapszichológusa, aki nem abban látja a megnyugtató megoldást, hogy végleg felhagyunk az ilyen típusú eszközök használatával. Selenko szerint törekednünk kell rá, hogy újradefiniáljuk saját szerepünket, és megtaláljuk egyedi értékeinket abban a munkavállalói környezetben, mely egyre inkább a mesterséges intelligencia térhódításáról szól.

„A munkavállalóknak emlékezniük kell arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nem egyenlő saját identitásunk kiszervezésével” – ecsetelte Reed. „A technológia dinamikusan változik, de az esszenciálisan emberi készségek – a jó ítélőképesség, a kreativitás, a kíváncsiság és a sikeres kapcsolatteremtés  – ettől függetlenül még értékesebbé válnak” – hangsúlyozta a szakértő.

Forrás: CNBC

Borítókép: Magnific