Az ágazatnak a 2020-as évek első felében is óriási kihívásokkal kell szembenéznie: a munkaerőhiány és a nem elég magas szintű termelékenység mellett számos más problémára is gyógyírt jelenthetnek korunk vezető technológiai innovációi.
Ha a jövőben is meg akarja őrizni kulcsszerepét, az építőiparnak lépést kell tartania korunk egyre gyorsuló ütemű technológiai fejlődésével. Az ágazatot a 2020-as évek első felében is komoly, hosszú távon is nagy problémát jelentő kihívások sújtották – például a munkaerőhiány vagy a túl alacsony szintű termelékenység -, ám a mesterséges intelligencia, a robotika, az automatizálás segítségével talán ezeket a nehézségek is kiküszöbölhetők, sőt az építőipar egy nagyobb volumenű megújulási folyamaton mehet át az előttünk álló időszakban.
A technológiai innováció nem pusztán a termelékenység növelésében játszhat jelentős szerepet, de a forradalmi megoldások a fenntarthatóság irányába is elmozdíthatják az ágazatot.
A TheB1M össze is gyűjtötte azokat a technológiai reformokat, melyek egészen átszabhatják a ma ismert építőipar arculatát. Most ezeket vesszük sorra.
1. A mesterséges intelligencia
A 2023-as évhez hasonlóan idén is a mesterséges intelligencia terepén zajlik majd az igazán látványos technológiai forradalom, ebből pedig az építőipar sem maradhat ki. Az AI-t már napjainkban is sűrűn alkalmazzák a világ legnevesebb építészirodái. Egyelőre a tervezés fázisában nyújtja a legnagyobb segítséget a szakembereknek, de a kivitelezést, sőt annak előkészületeit is nagyban megkönnyítheti, és biztosak lehetünk benne, hogy 2024-ben a fontosabb ágazati szereplők e lehetőségeket is megpróbálják majd kiaknázni.
2. Digitális együttműködés
A digitális együttműködés legnépszerűbb eszközei (Bluebeam Revu, Cloud and Studio) 2024-ben is hatékonyan kapcsolják majd össze az egyes építőipari szereplők munkáját. Évekkel ezelőtt sokkal nehezebb volt az egyes munkafázisokat összehangolni, s ilyenkor előfordult, hogy több száz nyomtatott rajzot osztottak szét az azonos projekten dolgozó csapatok között. A Bluebeamhez hasonló megoldásoknak köszönhetően a metódus ma már egész másképp néz ki: a felhőn keresztül teszik közzé ugyanazt a dokumentumot, amit az építésziroda ugyanúgy megkap, mint a terepen dolgozó alkalmazottak. Így garantálható, hogy mindenki ugyanazokhoz a tervekhez és műszaki lapokhoz jut hozzá, a megfelelő jelölésekkel és a legfrissebb verziókkal. Magától értetődő, hogy a digitális együttműködés jelentősége felértékelődik egy olyan korban, amikor az egyes csapatok egyszerre több projekten is dolgoznak, s ahol a távmunka és a hibrid munkavégzés is bevett normának minősül.
3. 3D nyomtatás
Noha nem vadonatúj technológiáról van szó, végre a 3D nyomtatás is hézagmentesen illeszkedik az építőipari innovációk eszköztárába. Beszédes, hogy a 3D nyomtatással foglalkozó vállalat, az ICON tavaly 100 új otthont épített fel a technológiával, ráadásul úgy, hogy átlagosan nagyjából két hétig tartott egy ház szerkezetének kinyomtatása, ideértve az ajtó- és ablaknyílásokat, valamint a tetőfedést is. A legfrissebb kutatások szerint a 3D nyomtatás 25,4 százalékkal lehet olcsóbb, mint a hagyományos megoldások, ami a munka- és anyagköltségek megemelkedése mellett kiváló megtakarítási lehetőség is.
4. Robotika
Az egekbe szökő infláció és a szűnni nem akaró munkaerőhiány hatalmas nyomás alá helyezi az ágazatot, hogy növelje a termelékenységet. E szükséglet egyfajta motorja lehet a robotika és az automatizálás frontján tervezett fejlesztéseknek. Ma már széles körben alkalmaznak előregyártott elemeket, amiket külső helyszínen, tökéletes precizitással állítanak elő, majd célba juttatják, és gyorsan, egyszerűen összeszerelik, energiát és pénzt spórolva. És akkor még nem is említettük a Boston Dynamics humanoid Atlas robotját, vagy az ausztrál FBR Hadrian X modelljét, melyek súlyos terhek cipelésére-szállítására, veszélyesnek tűnő területek feltérképezésére, sőt lassacskán már házépítésre is használhatók. Mivel 2041-ig a jelenlegi építőipari munkaerő-állomány 41 százaléka nyugdíjba megy, egyes munkafázisok robotikával történő automatizálása elkerülhetetlennek tűnik.
5. Digitális ikrek
Sajnos a klímaváltozáshoz az emberi kéz alkotta építmények is “hozzájárulnak”. A kutatások szerint az épített környezet a teljes szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékáért felelős. A digitális iker technológiája abban nyújt segítséget, hogy a fenntarthatóság normája minél mélyebb gyökeret verjen az építőiparban. A megoldás a fizikailag megépített házak egyfajta digitális tükreként működik. A különböző szenzorokból származó valós idejű és korábbi adatok a digitális másolatba feltöltve lehetővé teszik, hogy az ágazati szereplők folyamatos megfigyelés alatt tartsák az épület energiafelhasználásának mértékét, csökkentsék a pazarlást, ezáltal visszafogva egy konkrét épület, vagy akár teljes városrészek kibocsátását.
