Stílusleckék a filmtörténet legdivatosabb alkotásainak szereplőitől!

A filmek igazi inspirációs forrásként szolgálhatnak: nehéz helyzetben erőt adhatnak a kitartáshoz, inspirálhatnak életmódváltásra, de persze nem kell ennyire messzire menni, akár csak egy gardróbfrissítéshez is motivációt jelenthetnek.

Most az utóbbi kérdéskört vettük górcső alá, és olyan filmek után kutattunk, amelyek nemcsak filmként működnek, de mozgó divatmagazinok is lehetnének. Te milyen filmekkel egészítenéd ki a listát?

Amerikai pszichó

Patrick Bateman ízlése nemcsak az órák terén mutatkozott meg, és a Wall Street-ig aranyifjú a Rolexéhez tökéletes ízléssel választott öltönyöket és ingeket. A ’80-as évek yuppie eleganciájának megfelelően feltűnő csíkos ingek, kontrasztos nadrágtartók és extravagáns, Double Windsor csomóval megkötött nyakkendők szerepelnek a filmben, és említést érdemelnek a széles, hatalmas válltömésekkel ellátott szövetkabátok is, amiben amerikai focistákhoz hasonló sziluettet kaptak a mai szóhasználattal metroszexuálisnak titulálható bróker fiúk a filmben. Abban a közegben, ahol azon versenyeznek, hogy kinek van elegánsabb tört fehér árnyalatú névjegykártyája, amire a legújabb technikával nyomták rá az áhított, mégis semmitmondó pozícióneveket, az öltözködés nemcsak az ízlések versenye, de a pénztárcáké is, így biztosra vehetjük, hogy minden öltöny, amit itt látunk egy magyar átlagfizetésbe kerülhetett.

Mai szemmel persze már egy letűnt kor stílusát képviselik ezek a darabok, kissé túlméretezettek és kockásak, ahogy az akkori divat megkívánta, mégis autentikus leképzése a film egy meghatározó réteg esztétikai fejlődésének.

Szólíts a neveden

Szintén a ’80-as évek, de egy egészen más világ jelenik meg a Szólíts a neveden képkockáin. A napsütötte olasz tájban furcsán is mutattak volna az öltönyök, így itt a bő szabású, lenge ingek, hétvégi ingpólók és rövidnadrágok uralják a látványt. Az összhatás lezser, mint egy nemtörődöm sztárt látnánk épp nyaralás közben. Arnie Hammer lábai persze kellettek hozzá, hogy igazán érvényre juthasson a forrónacikban rejlő potenciál.

Kvadrofónia

A modok a rockerek ellen: azért, hogy jól elkülöníthető legyen a két szembeálló csapat, a filmben vizuálisan is el kellett különíteni őket az öltözködésük révén. A fogyasztás- és divatközpontú modokok rövid hajszálcsíkos öltönyei, vékony nyakkendői és hosszú ballonkabátjai tökéletesen ellentétei voltak a rocker banda fekete és bőr darabokra épülő gardróbjának. A filmet 1979-ben mutatták be, és a The Who 1973-as rockoperáján alapult, de a történet maga a ’60-as években játszódott. Ez a modok ruhadarabjainak beszerzését is megnehezítette: „1977-ben az olyan mod klasszikusok, mint a Lee Riders, az olasz kötöttáru, a háromgombos moher öltönyök és párkák nehezen voltak beszerezhetőek Angliában” – mondta a filmbeli öltözetekért felelős Roger K. Burton. „Ott volt a hippi dolog, ami 1967-ben kezdődött – sok szempontból a lakosság nagyrésze még mindig úgy nézett ki.”

San Franciscó-i zsaru

Steve McQueen a való életben is egy két lábon járó stílusikon volt, ezért nehéz lett volna a vásznon rosszul kinéznie. Minden szerepében, legyen az autóversenyző vagy zsaru, a kemény fellépést és hűvös, veséig hatoló pillantást hozott, amit a Le Mans-ban egy felejthetetlen órával, a San Franciscó-i zsaruban pedig az ikonikus garbókkal párosítottak. Utóbbi filmjében Theadora Van Runkle jelmeztervező elmondása szerint a vastag gyapjú garbók „valami olyan helyről voltak, mint a Sears”. A tervező azt is elárulta, hogy mire kellett odafigyelni McQueen öltöztetésénél: „Szerette, ha a hátsója jól mutat, ezért rengeteg nadrágot fel kellett próbálnunk, hogy megtaláljuk a megfelelőt.”

A garbók, chukka bokacsizmák és az esőkabát mind azt mutatják, hogy mennyire funkcionális volt Frank Bullitt kemény és zárkózott kopó karakterének ruhatára – míg kipipálhatták a stílusos megjelenést, addig a ruhák direkt utalások nélkül árulkodtak a főszereplő jelleméről.

A nagy Gatsby

Persze az új, Leonardo DiCapriós változat is kétségkívül stílusos, sőt, inkább grandiózus a csillogás terén, de mi azért mégis Robert Redfordra szavazunk ebben az esetben. Az a rózsaszín öltöny pontosan úgy mutat rajta, ahogy F. Scott Fitzgerald írás közben elképzelhette, de az egyszerű szmoking is úgy áll rajta, mint bármely szabó álmában. Ha valaha inspirációra lenne szükség egy új öltönyhöz, csak nézd meg a filmet.

Az U.N.C.L.E embere

Bár nem Guy Ritchie legjobb alkotása, kétségkívül az egyik legstílusosabb. Ritchie-ről köztudott, hogy imádja a divatot, a vörös szőnyegen ő maga is mindig káprázatos öltöny kreációkat vonultat fel, és ez a munkáin is meglátszik. Arnie Hammer és Henry Cavill a ’60-as évek divatosabbik oldalát képviselik, élére vasalt öltönyök és ingek váltakozása minden jelent. Na meg ott van a sötét garbó sötét dzsekivel és lapos sapkával – James Bond korai évei jutnak az eszünkbe. Nem mellékesen Alicia Vikander szettjei újraértelmezik a hippi eleganciát és sikket, ami remekül passzol a férfi szereplők szigorú megjelenéséhez.

Amerikai dzsigoló

1980-ban Richard Gere szexszimbólum lett a férfi prostituált szerepében, majd tíz évvel később fordult a kocka, és a kliens szerepébe bújt, hogy Julia Roberts Micsoda nő karakterét tegye halhatatlanná. Az Amerikai dzsigolóban minden Giorgio Armaniról szólt, így Gere ruházata az alsónadrágtól a kabátig az európai esztétikumot tükrözte. Ahogy könnyedén a vállára veti a dzsekijét vagy ahogy a teveszínű kabátot megköti a derekán, ami alól kikandikál felhajtott inggallérja – egy dzsigoló élete nemcsak játékos és mese, de az a ruhatárat attól még irigylésre méltó.

Ocean’s-trilógia

Kedvenc szélhámosaink nemcsak a széfek feltörésében jeleskedtek, odafigyeltek, hogy mindezt a legjobb ruhájukban tegyék. Clooney és Pitt amúgy is az elegancia két lábon járó hollywoodi reklámtáblái, úgyhogy a filmvásznon is könnyed természetességgel tudnak mozogni a rájuk adott öltözetekben. Az öltönyök még rendben is volnának, na de napszemüvegek terén talán egy film sem jut olyan magasságokba, mint az Ocean’s-trilógia.

Casino

Martin Scorsese 1995-ös krimijében nem is lehetnének unalmas ruhák, miután egy olyan városban játszódik a történet, mint Las Vegas. De Niro, Pesci és Stone kifutói rulett- és Black Jack asztalok közötti sorok, a ’70-es évek piperkőc divatjának megtestesülései, és furcsa módon még a szürke öltöny alatt viselt színpompás ingek is abszolút működőképesek ebben a felállásban. James Woods szélhámosból stricivé avanzsált Lester Diamondja fehér dzsekijét sem felejthetjük ki, na és Pesci nyakravalóiról nehéz eldönteni, hogy azok nyakkendők vagy inkább kravátlik, annyira szélesek és szinte tapinthatóan puhák.

A tehetséges Mr. Ripley

A szikrázó napsütés és tenger – idilli környezet, ahol nem is gondolná az ember, hogy bármi tragikus történhet, így a kedélyes csevegések és éneklések után még vérfagyasztóbb az események láncolata. Fehér mokaszin vagy sportos bowling ing, Matt Damon és Jude Law szettjei a mai napig megállják a helyüket, legyen szó az olasz tengerpartól vagy a magyar Riviéráról.

Skyfall

Bár a Bond filmek egytől-egyig a stílus magasiskoláját hozzák, a Skyfallt mégis érdemes kiemelni a sorból. Az egy dolog, hogy rezidens Bondunk kérdés nélkül remekül mutat az elegáns kabátokban, például a Barbour dzsekiben, amit Skóciában húz magára, de az új M dupla gombos öltönye is méltó a filmvászonra, míg a Javier Bardem által alakított Silva főgonoszához méltóan rafinált összeállításai igazi gyöngyszemek.

Egy nehéz nap éjszakája

Persze mindenki el tud dúdolni egy-két Beatles slágert, de arra talán már kevesen emlékeznek, hogy néhány albumukhoz filmet is forgattak a gombafejek, hogy aláfestő zeneként a saját számaikat használják. Az első ilyen film a harmadik albumukhoz, az A Hard Day’s Night-hoz készült, ami tökéletes mementója a Beatles őrület okainak: zenéjük mellett megjelenésükkel is meghódították a fiatal lányok és nők szívét. A szimbólummá vált gombafrizurán túl a vékony fekete nyakkendő, cipzáros bőr bokacsizma és rövid nyakú garbók voltak a védjegynek számító Beatles-look alapelemei. A forgatáskor egyébként már két éve szoros együttműködésük volt Dougie Millings szabóval. Paul McCartney-t gyakran lehetett megtalálni a szabó Great Poulteney Street-i üzletének zongoráján klimpírozva, ráadásul Millings-nek még egy cameo is jutott a filmben.