Mit takar és mennyit ér a Swiss Made kifejezés - valóban csak marketingfogás lenne?

Mit takar pontosan a Swiss Made kifejezés, mitől lesz egy óra svájci és mi a helyzet a Rolex órákkal, amelyek idén is a legjobb befektetések közé tartoznak?

Talán senkinek sem kell magyarázni, hogy a svájci óragyártás az óraipar csúcsa, de persze ez nem azt jelenti, hogy máshol ne gyártanának csúcsminőségű időmérőket, így például Japánban vagy az Egyesült Államokban és így tovább. A svájci óráról azonban azonnal a magas minőségre asszociálunk, egyfajta presztízst jelent, ha az óragyártás havas hegytetők közé szorult elefántcsont tornyában születik egy modell. De a mai globalizált világban, ahol a gyártást a legtöbb cég Ázsiába szervezi ki (az órák túlnyomó része is itt készül) felmerül a kérdés, mit jelent az, hogy Svájcban készült egy időmérő, mit takar a Swiss Made felirat?

Swiss Made magyarul

A Federation of the Swiss Watch Industry FH az alábbi kritériumok szerint határozza meg a Swiss Made órát:

• svájci a szerkezet,
• a végső összeszerelés és a tokba helyezés Svájcban történt,
• a végső ellenőrzés Svájcban történt,
• az óra teljes gyártási költségének legalább 60%-a Svájcból származik.

Akkor lehet egy szerkezetet svájcinak nevezni, ha Svájcban szerelték össze, és összértékének 60%-a Svájcban gyártott alkatrészekből áll (a gyártási költségek nélkül). 2017. január 1-jén lépett életbe a „Swiss Made” követelmények szigorítása, miszerint az iparcikkek, köztük az órák teljes gyártási költségének legalább 60%-ának Svájcból kell származnia.

Az ezt megelőző 40 évben a törvény szerint mindössze az óraszerkezetek értékének legalább 50 százalékát kellett Svájcban gyártani. Vagyis korábban a tokok, számlapok, mutatók és óraszíjak 100 százalékát importálhatták a gyártók, miközben ott virított rajtuk a Swiss Made felirat, mert a szerkezet fele helyben készült. Tehát egészen öt évvel ezelőttig simán előfordulhatott, hogy egy óra szinte teljes egészében Kínában készült, mégis megkapta a prominens Swiss Made plecsnit. Persze hozzátartozik, hogy még egy egyszerűbb, mechanikus óra is legalább 100 elemből áll, sokhoz szakértelem és külön eszközök szükségesek. Svájcban megvan a kapacitás, csak ahogy a csokitól a gyémánt nyakékig minden, ezeknek az aprócska alkatrészeknek is borsos ára van.

A Swiss Made kritériumainak szigorítása ellen több gyártó is ágált, hiszen az alacsonyabb árszegmensben többen nem-svájci gyárból szerzik be az alkatrészeket. Az egyik leghangosabb ellenzője ennek Ronnie Bernheim, a Mondaine társtulajdonosa volta, aki szerint a “svájciság inkább egy ígéret, semmint fizikai megnyilvánulás”.

Bár alapvetően üres süketelésnek és üzleti mellébeszélésnek hangzik az egész, a szigorúbb szabályok nyilván az olyan márkáknak kedveztek, mint például a Rolex, amelyek amúgy is teljesítik ezeket a kritériumokat – és akik a svájci óraipar egynegyedét uralják -, míg az olcsóbb márkák számára a szigorúbb szabályoknak való megfelelés magasabb költségeket is jelent. Vásárlóként azonban elvárható lenne, hogy ha valaki a Swiss Made feliratért fizet, akkor azt is kapja. Bernheim azt is mondta, hogy a svájci óragyártás el fogja veszíteni versenyképességét a piacon a szigorú szabályozás miatt, de öt év távlatából nem úgy fest a helyzet, hogy a svájci órapiac gyengélkedne: a járvány után olyannyira megerősödött, hogy 2021-ben minden korábbi rekordot megdöntött.

A Reuters 2013-as cikkében a szigorításhoz vezető döntési folyamatról írt, amiben egy svájci szerkezeteket gyártó forrás is megszólalt. Szerinte például nincs semmi baj az ázsiai tokokkal és szíjjakkal sem és nem feltétlenül lesz jobb attól valami, hogy Svájcban készül, de mindenképpen magasabb lesz az ára, ami nem kedvez a közepes- és kisebb gyártóknak. Azonban nemcsak a relatíve olcsóbb márkák vásároltak külföldről, a TAG Heuer például nyilvánosan elismerte, hogy korábban a Seikótól vásárolt szerkezeteket.

Mennyit ér a Swiss Made?

A Reuters cikkében megemlíti a St. Galleni és Zürich-i Egyetemek vizsgálatait, amelyek arra mutattak rá, hogy a Swiss Made felirat megduplázza egy óra árát.

Born in the USA

A svájciak siráma azonban hisztinek tűnik összevetve az amerikai szabályozással. A Made in USA felirat használatát a Federal Trade Commission szabályozza, és eszerint gyakorlatilag minden alkatrésznek Amerikában kell készülnie ahhoz, hogy az Államokban gyártottként lehessen árusítani egy terméket.

Az FTC még azt is szabályozza, hogy egy terméknél még „utalni” sem lehet a Made in USA státuszra, ami tovább szigorítja a kifejezés használatát. A svájci óragyártás az évszázadok során nagymértékben támaszkodott a szövevényes ellátási láncra, egy gyártó számtalan beszállítóval dolgozik, és különböző helyekről szerzik be a legtöbb alkatrészt. Ugyanez igaz az amerikai óragyártókra is, azonban a Made in USA igazolást megszerezni virtuálisan lehetetlen a Swiss Made-del összehasonlítva. Igaz, a Made in USA felirat hozzáadott értéke messze nem akkora, mint a Swiss Made esetében.

Mi a helyzet a Rolex órákkal?

Igen, a Rolex Swiss Made, sőt. A márkának, amely az óraipar fejlődésének meghatározó hajtómotorja volt és több mint 500 szabadalommal büszkélkedhet 114 éves története során, a központja Genfben található. Itt végzik az órák végső összeszerelését, amihez az alkatrészeket három másik, a Rolexhez tartozó helyszínen gyártják.

Plan-les-Ouatesban történik a tokok és óraszíjak gyártása az arany megmunkálásától egészen a polírozásig. Bienne városában készülnek a Rolex órák szerkezetei, amiken több mint 2000 ember dolgozik, hogy a több száz alkotóelem mind a helyére kerüljön, és az órák hű és megbízható társai legyenek tulajdonosaiknak a nap minden percében. Chene-Bourgban a számlapok és a különböző díszként használt drágakövek behelyezése zajlik.

Szóval nem, a Rolex órák nem Amerikában készülnek. A Rolexnek van leányvállalata az Egyesült Államokban, de az óragyártás egyetlen fázisa sem történik máshol, csakis Svájcban.