Drasztikus szabályok és meglepő intézkedések - ilyen olimpiánk még biztosan nem volt

Rendhagyó két hét kezdődik pénteken: az újkori olimpiák 125 éves történetében ez az első, amit el kellett halasztani. A világjárvány miatt számos új szabályt vezetett be a Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOB), ezek közül szemezgetünk most.

Szinte az utolsó pillanatig izgulhattak a sportolók, de végül a NOB úgy döntött, a japán lakosság nagy részének ellenérzése mellett is megtartja az ötkarikás játékokat, amelyekre hivatalosan még mindig 2020. évi nyári olimpiai játékokként hivatkoznak. Hogy a világ minden pontjáról összesereglett sportolókat, edzőket, szervezőket, közvetítőket, újságírókat, a résztvevőket kiszolgáló személyzetet és még sok ezer embert védjenek, a játékok szervezői szigorú szabályokat hoztak.

Tilos például az éneklés, kiabálás és a fütyülés is.

Az olimpián csak olyan magyar sportolók vehetnek részt, döntött a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), akik védettek a Covid–19 ellen (ez nem mindenkinek tetszett, Schmid Julia, a szlalom kajakban induló versenyző lemondott a kvótájáról, nem utazik Japánba). Az olimpiai faluban rendszeresek a tesztelések, az elmúlt napokban több, a vírussal megfertőzött személyt találtak már. A szervezők igyekeznek a lehető legjobban elzárni a sportolókat, szervezőket a külvilágtól, több csapat, egyéni sportoló is karanténba kényszerült, ám úgy tűnik, a teljes szeparáció lehetetlen.

A NOB emellett úgy döntött, zárt kapuk mögött rendezik meg a játékokat, vagyis nem engednek be nézőket az olimpia területére. Igaz, a bizottság elnöke, Thomas Bach még mindig azért lobbizik a japán miniszterelnöknél, hogy szurkolók biztatása mellett versenyezzenek a sportolók – erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha jelentősen javul a fertőzöttségi statisztika. Látva a számokat, erre a következő hetekben biztosan nem számíthatunk.

Ezt mutatja az, is, hogy július 12-től augusztus 22-ig rendkívüli helyzetet hirdettek Japánban.

A távolságtartást és a személyes kontaktus minimalizálására az olimpia teljes időtartama alatt törekszenek a szervezők. Ennek értelmében a résztvevők elvileg nem találkozhatnak a helyiekkel. De csak elvileg: néhány résztvevőt látni véltek tokiói bárokban és szórakozóhelyeken.

A szigor a nyitóünnepségre is érvényes, az eseményen felvonuló versenyzőknek a stadionon kívül 2, belül pedig 1 méteres távolságot kell tartaniuk és végig maszkot kell viselni. Újdonság, hogy a nemek közti egyenlőség jegyében minden ország képviselői közül egy nő és egy férfi viheti nemzete zászlaját. A magyar csapat élén a zászlóval Mohamed Aida vívó és Cseh László úszó vonul majd.

Unalomig ismert alapszabály, hogy a maszk viselése és a távolságtartás kötelező, ettől csak bemelegítésnél és verseny közben tekinthetnek el az indulók. Azoknál a sportágaknál, amelyekben a sporteszközöket többen használják, azokat minden váltásnál fertőtleníteni kell. Ilyen a tornászoknál a gyűrű vagy a korlát, ritmikus gimnasztikában a labda és a szalag, de akár asztaliteniszben az asztal is. A kínai pingpongosok már ki is fejezték nemtetszésüket a covidos előírások miatt, miszerint nem szabad a labdára ráfújni és a játékosok nem húzhatják le a kezüket az asztalon, pedig ezek bevett mozdulatok, rituálék.

Elsősorban a csapatsportágaknál lehet érdekes, hogy mindenkinek külön kulacsot és törölközőt kell használnia.

A sportolók a nézőtérről szurkolhatnak társaiknak – az olimpia egyébként gyakorlatilag zárt kapus lesz -, de ezt leginkább tapssal tehetik meg, az éneklés, kiabálás, fütyülés tilos.

Az éremosztás is másképp zajlik, mint eddig: nem lesz kézfogás, ölelkezés, a nyertesek saját maguk akasztják majd nyakukba az érmet. Az érmet, amit tálcán visznek eléjük és amihez korábban csak fertőtlenített kesztyűben értek hozzá, így a nyertesek biztosak lehetnek benne, ők az elsők, akik puszta kézzel érintik meg a medált. (Az éremátadásokon pedig csak teljesen beoltott NOB tagok vehetnek részt.)

A szervezők törekszenek az olimpia zöldítésére, a helyszínek zöme „újrahasznosított” (Tokióban 1964-ben rendeztek már nyári olimpiát) vagy ideiglenes lesz, a dobogók is újrahasznosított anyagból készülnek. De a fekvőalkalmatosságok is: az olimpiai faluban 18 ezer „origami” ágyat helyeztek el. A kartonpapírból készült ágyak vázát a játékok után újrahasznosítják, ahogyan a matrac egyes részeit is. Nem csak környezettudatos, de sokak szerint „szexellenes” is az ágy – az általános vélekedés szerint a könnyűszerkezetes ágyakkal minimalizálnák az „együtt alvást” a szervezők, az ágy ugyanis csak egy embert bír el. Volt sportoló, aki már le is tesztelte, mennyire terhelhetőek az ágyak. Az ír tornász, Rhys McClenaghan az ágyon ugrálva válaszolta meg a kérdést:

„Az ágy kartonból készült, ez igaz. De a pletyka szerint el kellene törnie, ha hirtelen mozogsz. Nos, ez utóbbi nem igaz” – mondta McClenaghan a videóban, az olimpia hivatalos oldala pedig azonnal reagált is a rögtönzött tesztre.

5 sportág, ami a tokiói olimpián debütál