A klímaváltozás 100 éve: így forrósodott fel a Föld az utolsó párizsi olimpia óta

A rekkenő hőség az 1924-es párizsi olimpia versenyzőit sem kímélte, az elmúlt száz esztendő során azonban még nagyobb fokozatra kapcsolt a klímaváltozás, így az idei ötkarikás játékokra már tényleg extrém meterológiai körülmények között kerül sor. De hogyan is forrt fel a kék bolygó az 1920-as évek dereka óta?

1924. július 12-én már javában tartott a második párizsi olimpia, amikor csaknem negyven terepfutó célba érését nehezítette meg a kibírhatatlan hőség – idézi fel friss cikkében a BBC. A több mint 10 kilométeres táv utolsó szakaszát a szélsőséges időjárási körülmények miatt már csak 15 hosszútávfutó tudta teljesíteni: 23 társuk a célegyenesben adta fel a küzdelmet. A szerencse ugyanakkor azoktól is elpártolt, akik derekasan végigcsinálták az embert próbáló tortúrát: nyolc résztvevőt a finisbe érkezésüket követően hordágyon szállítottak el a helyszínről. Egy, a rajtvonal közelében elhelyezett hőmérő szerint azon a napon egészen 45 Celsius-fokig emelkedett a hőmérséklet. A korabeli híradások „szenegáli forróságról” számoltak be.

Az 1924-es ötkarikás játékok szűk három hónapja alatt 24 Celsius-fokos volt az átlagos nappali csúcshőmérséklet, vagyis a július 12-én mért érték meghökkentő szélsőségnek számított.

Idén újra Franciaország fővárosában rendezték meg a világ legfontosabb sporteseményét, és a résztvevőknek ismét dacolniuk kell a fullasztó hőséggel. Csakhogy az elmúlt száz év során sokkal intenzívebbé vált a klímaváltozás folyamata – ezt egyébként híven tükrözi, hogy Párizs átlaghőmérséklete rendkívüli mértékben megemelkedett 1924 júliusa óta. A légszennyezés viszont az utóbbi időben mérséklődött, ami főként annak köszönhető, hogy a világváros gátak közé szorította a fosszilis tüzelőanyagok (kivált a szén) alkalmazását, a lakosság egy jelentős része pedig a garázsba száműzte autóját, s a fenntartható, környezetbarát közlekedési alternatívák felé fordult.

A University of Portsmouth klímatudósainak friss kutatása szerint Párizs átlaghőmérséklete 3,1 Celsius-fokkal emelkedett az elmúlt száz esztendő során.

A klímaváltozás persze nem csupán a francia főváros éghajlatára gyakorolt döntő hatást: a szakértők kimutatták, hogy ma a tiszta levegő globálisan 0,040% (térfogatszázalék) szén-dioxidot tartalmaz. Ez a mennyiség az elmúlt évtizedek során drámai ütemben növekedett: 1924-ben még csupán 305 ppm volt a légkör globális szén-dioxid-koncentrációjának mértéke, ma viszont ugyanez az érték a 420 ppm-hez közelít. Egy évszázad alatt tehát 40 százalékos növekedést könyvelhettünk el, és biztosra vehető, hogy a folyamat a jövőben ugyanilyen ritmusban folytatódik. A klímaszakértők többsége szerint a 450 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció már visszafordíthatatlan következményekkel járna az éghajlatváltozás szempontjából.

Pragnya Mohan, az olimpiai játékok történelmének első indiai származású triatlonistája aggodalmát fejezte ki az idei olimpiai játékokat sújtó hőség miatt: „A forróság akár meg is ölheti az embert, ha nem ügyel a megfelelő táplálkozásra és a folyadékpótlásra.” Mohan korábban hasmenéssel és koncentrációs problémákkal küzdött az extrém meleg miatt. „Volt már rá példa, hogy 40 Celsius-fokos hőségben, vagy még annál is nagyobb melegben versenyeztem. Amikor a megmérettetés véget ér, szépen lassan elkezded tapasztalni a negatív hatásokat – a szervezeted egyszerűen takarék üzemmódra kapcsol” – fogalmazott a sportoló.

A nemzeti meteorológiai szolgálat, a Météo France előrejelzése szerint idén nyáron (is) átlagon felüli hőség honol majd Franciaországban. Sarah Safieddine francia klímakutató szerint ennek pontos mértékét egyelőre nem lehet megjósolni, az olimpiai sportolók félelmei azonban korántsem alaptalanok. Párizson egyébként gyakran söpörnek végig országos szinten is kiemelkedőnek számító hőhullámok: 2019 júliusában, vagyis öt évvel ezelőtt 42,5 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek a világvárosban, ami abszolút rekordnak számít.

2003 nyarán 15 ezer francia állampolgár életét követelte az egész országra lesújtó, pokoli meleg. Párizsban ekkor 753 lakos veszítette életét. Egy 2016-ban készült tanulmány kimutatta, hogy a francia fővárosban bekövetkezett halálesetek döntő többségét az emberi tevékenység miatti klímaváltozás okozta.

Az elmúlt száz év során a szélsőséges forróság egyre látványosabb méreteket öltött Párizsban. 1924-ben, a második párizsi olimpia évében a kutatók még csak 29 „forró” napról számoltak be (ezeken a napokon a hőmérséklet elérte, vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot), valamint két „perzselő” napról is említést tettek (ami azt jelenti, hogy a csúcshőmérséklet elérte, vagy áthágta a 30 Celsius-fokos határt). Ehhez képest tavaly már 86 „forró” és 26 „perzselő” napot dokumentáltak a francia fővárosban.

A normálisnak tekinthető mértéket meghaladó forróság megzavarhatja a gyomor vérkeringését, intenzív izzadáshoz, kiszáradáshoz, izomfájdalmakhoz, hőséggörcsökhöz, fizikai kimerültséghez és ájuláshoz vezethet.

Ilyenkor az izomglikogén, vagyis a szervezetben tárolt glükóztartalék szintje is jelentős csökkenésnek indul, ami negatívan befolyásolja a sportteljesítményt.

Az extrém meleg nem pusztán a fizikai képességeket szorítja határok közé, de a mentális egyensúlyt is megbillentheti. Zavart okozhat egyes kognitív funkciókban, megnehezítheti a komplex döntéshozatalt, ingerlékenyebbé, feszültebbé teheti a sportolókat, megváltoztathatja a kedélyállapotukat, és még a motivációjukat is csorbíthatja.

Sajnos az efféle veszélyeket nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni, de néhány biztonsági intézkedéssel megkönnyíthető az atléták helyzete. Az idei párizsi olimpia szervezői már korábban bejelentették, hogy a maratonhoz és a triatlonhoz hasonló események – melyek alkalmával megnövekszik a sportolók magas hőmérsékletnek való kitettsége – a reggeli órákban kezdődnek majd, amikor a levegő még hűvösebb, a versenyzőknek pedig több lehetőségük lesz a folyadékpótlásra. Mindez azonban csak eseti jellegű, „tüneti” kezelése a fő problémának, mely mindmáig megoldatlan maradt. Az éghajlatváltozás már most felforgatta a nemzetközi sport világát, és a klímaszakértők szerint a jövőnk sem épp rózsás: négy, nyolc, vagy épp tizenkét év múlva még forróbb olimpiákra készülhetünk.