Lehet-e street art művésznek kiállítást rendezni?

Banksy neve mágnes. Mindenki ismeri, és persze mindenki rajong érte, amit egyértelműen alátámaszt, hogy a budapesti Art of Banksy: Without Limits kiállítás eseményére több mint 40 ezren jeleztek vissza.

Fekete festékszóróval felrajzolt alakokba sűrített tömény társadalomkritikái univerzális nyelven univerzális problémákat fogalmaznak meg úgy, hogy azok a világ bármely pontján értelmet nyernek. De lehet-e a street alkotások esszenciáját zárt térben értelmezni? Erre tesz kísérletet a most Budapestre érkezett mozgó kiállítás, amely a Godot Kortárs Művészeti Intézet gondozásában február 1-től látható a Tesla Loftban.

„Are those real Banksys?” Egy turista száját hagyta el ez a kérdés, aki január 31-én, a budapesti Art of Banksy: Without Limits kiállítás hivatalos megnyitója előtt egy nappal tartott sajtóesemény idején a hetedik kerületben lófrálva betévedt a Kazinczy utcai Tesla udvarára. De ahogy a kiállítás egyik installációjánál maga Banksy szavaival fogakmazzák meg (Which one is the copy?), mi számít eredetinek egy street art alkotásnál, hát még egy olyan művész esetében, akinek személyazonosságát talán egyedül a menedzsere ismeri? Nem, nyilván a szó szoros értelmében nem eredeti alkotásokról van szó, hiszen nem hozták el Budapestre a drMáris Béla képzőművész nyitóbeszédében említett trafóházak, hídlábak, épületek egy-egy darabját. Banksy a stencil technikával készíti a falfestményeit, vagyis az előzetesen megtervezett grafikákból kivágott sablonokat használ, innentől kezdve pedig, hogy ki nyomja le aktuálisan a festékszóró fejét, már nem lényeg. De Banksy maga is készít a rajzaiból festményeket és printeket. Az egyik legutóbbi árverésén a Girl With Balloon munkájának eredeti print változatát 1 millió fontért árverezték el, majd egy pillanattal később a kertbe rejtett daráló apró cafatokká szelte az értékes művet. Az akció óriási visszhangot keltett, és amellett, hogy tovább növelte a kép értékét, amit aztán a Stuttgarti művészeti múzeumban állították ki, a művészet (apró)pénzre váltásának kritikája új értelmezési rétegként adódott hozzá. A gag tovább öregbítette a Banksy legendát, miközben ő mindnyájunknak a képébe nevet.

Street art a négy fal között

A street art erejét az adja, hogy az utcán születik és ott is pusztul el. A street art fogalma egyenlő a közvetlenséggel, az elérhetőséggel, és a végességgel. A street art provokatív és mindenkit érintő kérdéseket szatirikus, húsba vágó, közérthető formában minél szélesebb közeghez akarja eljuttatni, ezért a galériák és múzeumok helyett, ahol csak egy szűk réteg láthatná, a szabad ég alatt az utca emberét szólítja meg. A keretbe foglalható és falra akasztható műalkotások az örökkévalóság megnyugtató ígéretét hordozzák magukban, túlmutatnak az alkotójuk és a nézők létén, a street art ezzel szemben illékonyságával a kendőzetlenül az arcunkba tolt társadalmi problémákon túl a múlandóságra, és ezáltal az emberi halandóságra emlékeztet. Mert bármikor jöhet egy közteres a festőhengerrel, és bármikor lepottyanhat az égből az a bizonyos zongora.

Az anonimitás révén a társadalom élő lelkiismeretévé vált Banksy

Ezért is tűnnek tájidegennek a zárt térbe helyezett street art alkotások, ezzel együtt azonban nem példa nélküliek. Banksy 2006-ban rendezett kiállítást egy elhagyatott ipari épületben Los Angeles-ben Barely Legal címmel. Tehát nem egészen állják meg a helyüket azok a kritikák, amelyek szerint Banksy-t nem lehet múzeumban mutogatni, bár az tény, hogy az inkognitója megőrzése mellett azért sem vesz részt a mostani megnyitókon, mert elhatárolódik a kiállítássorozattól.

Akkor mégis miért jó ez nekünk? „Az Art of Banksy kiállítás behozza nekünk a világ különböző pontjain, mállott vakolaton, üres téglafalon vagy egy sivár felüljárón megjelent műveket a kiállítótérbe, és újragondolva mutatja be az ismeretlen zseni alkotásait, hogy a művek esszenciális üzenetét festmények, fotók, printek formájában egy izgalmas kiállítási élménybe sűrítve közvetítse” – mondta Sáfár Zoltán, a Godot Kortárs Művészeti Intézet alapító-tulajdonosa. Mert amúgy hogy láthatná az emberek többsége Banksy műveit? Az interneten, képernyőn keresztül. Az utcán ingyen meg lehet nézni azokat a Banksy műveket, amelyek még megvannak, de ha az ember az összest látni szeretné, egy autó árát is elkölthetné a repülőjegyre, így viszont a 3500 Ft-ért, egyszerre, egy helyen ismerheti meg a művek egy jelentős részét. A leghíresebb alkotások mellett, mint a Girl With Balloon, Napalm, vagy a Flower Thrower alkotásai mellett rengeteg olyan munkáját is megismerheti a közönség, amelyek a pre-social media érában születtek, így nem posztolták ki belőlük az utolsó festékcseppeket. A képekhez mellékelt leírások mesélnek azok keletkezéséről, és segítenek kontextusba helyezni az értelmüket. Az angol királynő, Churchill, a brit rendőrök, Mickey egér, Teréz anya – senki sem menekülhet a street art művész igazságosztó stencilje elől. Az egyszeri néző feloldozva érzi magát, hiszen kevés közöttünk a tüntetéseket leverő rendőr, katonai helikopter vezetője vagy a Vietnámot napalmmal bombázó pilóta, de a Calvin Klein táskával a Banksy képek fölött hümmögve bólogató értelmiségi épp úgy részese a problémának, mint a letűnt korszakot képviselő monarcha.

Banksy Budapesten

A Tesla indusztriális enteriőrje a hatalmas ablakaival jó választás volt helyszínként a kiállításhoz, tágas, teljesen fehér, letisztult a tér, ahol épp annyi mű van elhelyezve, ami után még nem akarja az ember reményvesztetten maga mögött hagyni a civilizációt, és az erdőbe költözni. A látogatók ízelítőt kapnak Banksy legfontosabb témáiból, így a szegénység, a politikai nagyhatalmak játszmáinak, az erőszak, kapitalizmus kritikáját vonultatják fel, de a szép új világ hazugságai mellett Banksy technikáit is közelebbről meg lehet ismerni. A budapesti kiállítás sajátossága, hogy az AR segítségével is fel lehet fedezni a vélhetően bristoli művész munkásságát.
A kiállítást azoknak ajánlott megnézni, akik egységes, ugyanakkor komplex képet szeretnének kapni Banksy-ről, és mazochista módon a modern társadalom csöppet sem csillogó vagy magasztos oldaláról szeretnének elgondolkozni.

Az egyetlen visszás pontja a kiállításnak az a be/kijáratnál felállított merchandising pult, ahol stócokban állnak a súlyos magyar forintokért megvásárolható Banksy printes pulcsik. Miután az ember végignézett egy kiállítást a táradalom gyarlóságáról és a fogyasztói társadalom erkölcstelenségéről, mi mással öblítené le az élményt, mint egy kis vásárlással?!