Presser Gábor: Nincs itthon olyan kőszínház, ahol ne játszották volna a Padlást!

December 9-én köszöntik a Vígszínházban A padlás című musical egymilliomodik nézőjét, az 1988 óta folyamatosan repertoáron lévő darab ezredik előadása tavasszal lesz.

Presser Gábor zeneszerző az MTI kérdésére felidézte, hogy nincs Magyarországon kőszínház, ahol ne játszották volna a darabot, volt, ahol három különböző variációban ment, háromféle rendezésben. A Vígszínházban 1988 óta az eredeti verzióban játsszák A padlást.

“A padlás egyszerű, általános emberi dolgokról szól: hitről és kételkedésről, elvágyódásról, szerelemről, életről, halálról. Talán a válaszok, és mindenekelőtt Presser Gábor zenéje teszi ennyire sikeressé a musicalt.” – fogalmaz Sztevanovity Dusán dalszövegíró és a szövegkönyv társszerzője. A szövegkönyv másik társszerzője, Horváth Péter úgy látja, A padlás olyan pillanatban született, amikor a csillagok jól álltak.

„Azóta felnőtt több generáció, de ma is ugyanazzal a lelkesedéssel jönnek az emberek az előadásra.”

A padlás előtörténete 1987 januárjában indult, amikor az LGT és Zorán lemezein már több mint egy évtizede dolgozó Presser Gábor és Sztevanovity Dusán levonult a Vas megyei Zsennyére egy alkotóházba, hogy befejezze Zorán hatodik lemezét.

„A munka néhány nap után kicsit gépiessé vált. Kikapcsolódásképpen egyik reggel, a térdig érő hóban elmentünk futni. Bőrig áztunk. Amikor visszaültünk a zongorához, előhalásztam a szövegvázlataimat, közöttük volt A padlás néhány oldalas, gépelt szinopszisa. Lényegében az egész történet, kész karakterekkel. Némi hezitálás után megmutattam Presser Gábornak a vázlatot, aki egyből elkezdett zenét komponálni az egyik szöveghez” – idézte fel Sztevanovity Dusán.

A padlás ihletője Sztevanovity Dusán akkor négyéves kislánya volt.

„Abban az időben költöztünk egy olyan lakásba, ami felett volt egy tetőtér. Gyermekem unszolására a keskeny csigalépcsőn felmentünk az ablaktalan, sötét, pókhálós lomtárba. Hogy többet lássunk, elhúztam a helyéről egy cserepet: a résen bezuhant a napfény, és megjelent előttem a padlás. Lényegében ez a tetőtéri szoba lett később A padlás vígszínházi színpadképe” – tette hozzá.

Horváth Pétert Marton László, a Vígszínház igazgató-főrendezője kérte fel, dolgozza át kicsit a dalokon kívüli szöveget, hogy jobban előadható legyen. A padlás volt az első alkalom, amikor Presser Gábor Sztevanovity Dusán kész szövegére is írt zenét, nem csak fordítva. A Vígszínház nagyon rossz gazdasági helyzetben volt akkor, a díszletet nagyrészt korábbi előadások színpadi kellékeiből állította össze Fehér Miklós, a zenét egyedül rögzítette Presser Gábor.

„A darabot intimebb közegbe, a Pesti Színházba szántam, Marton mégis ragaszkodott ahhoz, hogy A padlásnak nagyszínházban van a helye” – fűzte hozzá Sztevanovity Dusán. Presser Gábor felidézte, hogy Rudolf Péter, aki a Törpe (Lámpás) volt és Méhes László, aki a Herceget alakította az eredeti szereposztásban, harminc évvel később, a kilencszázadik, jubileumi előadáson felmentek a színpadra, és azt mondták: a próbák alatt ők nem igazán hittek a darabban.

A zeneszerző A főhős Rádiós szerepére Kaszás Attilát képzelte el. „Egy nem zenés színházban egy zenés darabot csak úgy lehet megírni, hogy a szerző nagyjából előre tudja, kik fognak benne szerepelni” – jegyezte meg.

A padlást a Vígszínházban 1988. január 29-én mutatták be.

Amíg a színház felújítása zajlott, néhány előadást az 1994-1995-ös szezonban a Nyugati pályaudvar parkolójában felállított sátorban tartottak. A padlás egymillió nézőjét csak a vígszínházi előadások alapján számolják, de a darabot Miskolctól Debrecenen át Zalaegerszegig valamennyi magyarországi kőszínházban játszották, és külföldön is bemutatták.

Az 1988-as vígszínházi szereposztás napjainkra teljesen kicserélődött, egy kivétel van: Igó Éva, aki Süni volt, ma Mamóka szerepét játssza. A zene és a szöveg is ugyanaz, csak néhány, a színészek által beépített félmondat került be.
Presser Gábornak ez az egyetlen közös zenés színházi darabja Sztevanovity Dusánnal.

(Forrás MTI, Kiemelt kép: Mónus Márton / Horváth Péter szövegkönyvíró, Sztevanovity Dusán dalszövegíró és Presser Gábor zeneszerző)