Itthon is elindult az IKEA használt bútor részlege, így működik

Az újrahasznosítás fontos és jó dolog, de ha az emberiség valóban meg akarja fékezni a klímaváltozást, és hosszú távon tervezi a jövőt ezen a bolygón, akkor egyre inkább a körforgásos gazdaság felé kell mozdulni.

Kisebb, tudatos márkák teljes mellszélességgel képviselik ezt az elvet, de az igazi változást azzal lehet elérni, ha a nagyok változtatnak a működésükön. Az IKEA most meglépte, ami a Jófogáson/Vaterán/Marketplace-en hosszú ideje megy, és a svéd cég biztosítja ezután a platformot a termékei másodlagos értékesítéséhez. Pénzt azonban nem, csak IKEA utalványt lehet kapni a bútorokért.

Szinte Minden otthonban van valamilyen IKEA termék, ez tény, és rengeteg otthon hajaz részben vagy egészben a svéd bútoráruház katalógusára. A viszonylag olcsó, otthon összeszerelhető, ugyanakkor dizájnos bútorokkal az IKEA meghódította a világot. Az 1943-ban Ingvar Kamprad által alapított cégnek jelenleg 422 üzlete van több mint 50 piacon, a 70 százalékuk pedig Európában található. Az eladások legnagyobb része (15 százalék) Németországban realizálódik, második helyen az Egyesült Államok áll 14 százalékkal.

A kereslet óriási, így rengeteg alapanyagra van szükség ennek kielégítéséhez. Nos, az IKEA például a szomszédos Romániából szerzi be a faanyagot. A romániai erdőterületek legnagyobb magántulajdonosa az IKEA, 48 ezer hektár erdő tartozik hozzájuk és saját erdészetük is van. Tavaly azonban a svéd vállalathoz tartozó Ingka Investments bíróságra került, mert valaki más lehet a jogszerű tulajdonos, nem ők. A előző tulajdonos, a Harvard Egyetem korrupt cégeken keresztül szerezte a földet, ami korábban az államhoz tartozott, tőlük pedig 2014-ben vásárolta meg az IKEA. Ezek a szűz erdők pótolhatatlanok természeti szempontból, helyette pedig olcsó komódok készülnek belőlük.

Az Agent Green nevű környezetvédő csoport ráadásul bizonyítékokkal alátámasztva azzal vádolja a svéd gyártót, hogy olyan cégektől vásárol anyagot, akik illegálisan vágnak ki erős, egészséges fákat, például a Domogled-Cserna Nemzeti Parkból, amely Európa egyik utolsó érintetlen erdője. Persze erről a PR anyagokban ritkán esik szó, a sajtóba csak a cuki óceáni műanyag hulladékból készült termékek szerepelnek. A Netflix Termékkorrupió című saját gyártású sorozatának Gyilkos komódok része bemutatja az IKEA ténykedését, sőt, még egy illegális fakivágást is lefilmeztek. Szó esik még a dokusorozatban az ingatag Hemnes komódról, amely több gyerek halálát okozta, és hogy miként nem tett semmit az ügyben a cég.

Azt azonban el kell ismerni, hogy a mostani kezdeményezéssel az IKEA némileg javít a mérlegén. A megunt IKEA bútorokat ugyanis már nemcsak Jófogáson vagy a Marketplace-en lehet elpasszolni, hanem a gyártóhoz is vissza lehet vinni, akik aztán tovább értékesítik azt. Kimondottan pozitív az is, hogy a cég maga nem keres az ügyleten, épp annyiért adják tovább a bútorokat, mint amit a korábbi tulajdonosnak kifizettek. Jelenleg itthon a soroksári IKEA-ban elérhető a Bútorok második élete nevezetű program, és a cég weboldalán található információk alapján így működik:

1. El kell küldeni a bútor leírását minimum négy fotó társaságában az oldalon található űrlapon keresztül, amiről aztán az IKEA eldönti, hogy át tudják-e venni vagy sem.
2. Ha igen, adnak egy árajánlatot rá, ami az elmondásuk szerint az eredeti vételár 30 százaléka körül várható, de magasabb is lehet, ha kifejezetten jó állapotú darabról van szó.
3. Ezután be kell vinni az összeszerelt bútort az áruházba, ahol a vételárral megegyező összegért továbbadják. Pénzt azonban nem kap az eladó, helyette egy IKEA kártyára töltik ezt az összeget.

A bútorokra egy év garancia érvényes, ez alól kivételt képeznek a megvásárláskor már meglévő sérülések, esetleges hibák.