Az újrahasznosítás fontos és jó dolog, de ha az emberiség valóban meg akarja fékezni a klímaváltozást, és hosszú távon tervezi a jövőt ezen a bolygón, akkor egyre inkább a körforgásos gazdaság felé kell mozdulni.
Kisebb, tudatos márkák teljes mellszélességgel képviselik ezt az elvet, de az igazi változást azzal lehet elérni, ha a nagyok változtatnak a működésükön. Az IKEA most meglépte, ami a Jófogáson/Vaterán/Marketplace-en hosszú ideje megy, és a svéd cég biztosítja ezután a platformot a termékei másodlagos értékesítéséhez. Pénzt azonban nem, csak IKEA utalványt lehet kapni a bútorokért.
Szinte Minden otthonban van valamilyen IKEA termék, ez tény, és rengeteg otthon hajaz részben vagy egészben a svéd bútoráruház katalógusára. A viszonylag olcsó, otthon összeszerelhető, ugyanakkor dizájnos bútorokkal az IKEA meghódította a világot. Az 1943-ban Ingvar Kamprad által alapított cégnek jelenleg 422 üzlete van több mint 50 piacon, a 70 százalékuk pedig Európában található. Az eladások legnagyobb része (15 százalék) Németországban realizálódik, második helyen az Egyesült Államok áll 14 százalékkal.
A kereslet óriási, így rengeteg alapanyagra van szükség ennek kielégítéséhez. Nos, az IKEA például a szomszédos Romániából szerzi be a faanyagot. A romániai erdőterületek legnagyobb magántulajdonosa az IKEA, 48 ezer hektár erdő tartozik hozzájuk és saját erdészetük is van. Tavaly azonban a svéd vállalathoz tartozó Ingka Investments bíróságra került, mert valaki más lehet a jogszerű tulajdonos, nem ők. A előző tulajdonos, a Harvard Egyetem korrupt cégeken keresztül szerezte a földet, ami korábban az államhoz tartozott, tőlük pedig 2014-ben vásárolta meg az IKEA. Ezek a szűz erdők pótolhatatlanok természeti szempontból, helyette pedig olcsó komódok készülnek belőlük.
Az Agent Green nevű környezetvédő csoport ráadásul bizonyítékokkal alátámasztva azzal vádolja a svéd gyártót, hogy olyan cégektől vásárol anyagot, akik illegálisan vágnak ki erős, egészséges fákat, például a Domogled-Cserna Nemzeti Parkból, amely Európa egyik utolsó érintetlen erdője. Persze erről a PR anyagokban ritkán esik szó, a sajtóba csak a cuki óceáni műanyag hulladékból készült termékek szerepelnek. A Netflix Termékkorrupió című saját gyártású sorozatának Gyilkos komódok része bemutatja az IKEA ténykedését, sőt, még egy illegális fakivágást is lefilmeztek. Szó esik még a dokusorozatban az ingatag Hemnes komódról, amely több gyerek halálát okozta, és hogy miként nem tett semmit az ügyben a cég.
Azt azonban el kell ismerni, hogy a mostani kezdeményezéssel az IKEA némileg javít a mérlegén. A megunt IKEA bútorokat ugyanis már nemcsak Jófogáson vagy a Marketplace-en lehet elpasszolni, hanem a gyártóhoz is vissza lehet vinni, akik aztán tovább értékesítik azt. Kimondottan pozitív az is, hogy a cég maga nem keres az ügyleten, épp annyiért adják tovább a bútorokat, mint amit a korábbi tulajdonosnak kifizettek. Jelenleg itthon a soroksári IKEA-ban elérhető a Bútorok második élete nevezetű program, és a cég weboldalán található információk alapján így működik:
- El kell küldeni a bútor leírását minimum négy fotó társaságában az oldalon található űrlapon keresztül, amiről aztán az IKEA eldönti, hogy át tudják-e venni vagy sem.
- Ha igen, adnak egy árajánlatot rá, ami az elmondásuk szerint az eredeti vételár 30 százaléka körül várható, de magasabb is lehet, ha kifejezetten jó állapotú darabról van szó.
- Ezután be kell vinni az összeszerelt bútort az áruházba, ahol a vételárral megegyező összegért továbbadják. Pénzt azonban nem kap az eladó, helyette egy IKEA kártyára töltik ezt az összeget.
A bútorokra egy év garancia érvényes, ez alól kivételt képeznek a megvásárláskor már meglévő sérülések, esetleges hibák.
