Leáldozott volna a mediterrán nyaralóhelyeknek?

Hozzá kell szoknunk, hogy az éghajlatváltozás egyre drasztikusabban alakítja át a nyaralószezont. Idén júliusban például egy jelentősebb hőhullám söpört végig Dél-Európán, 46-47 Celsius-fokos hőséget eredményezve olyan nagyvárosokban, mint Madrid, Sevilla vagy Róma. És egyre gyakoribbak az ehhez hasonló meteorológiai szélsőségek, ami az úti célokkal kapcsolatos preferenciák megváltozásában is tetten érhető.

A BBC cikke rámutat, hogy a 2023 nyarán Spanyolországot sújtó hőség részben az emberi tevékenység következménye. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése az üvegházhatású gázok egyik legfőbb forrása, s a jelenség nem pusztán a jövőnk szempontjából mérhetetlenül káros, de a mediterrán térségben uralkodó forróságot is fokozza. És akkor még nem is említettük, hogy idén júliusban több mint 54 ezer hektár borult lángba Görögországban (ami a sokéves átlag ötszöröse), de augusztusban tűzvész pusztított Tenerifén, Portugáliában, Szardínián és Szicíliában is.

Ma már a klímaváltozásnak számos negatív következményével szembesülünk a mindennapokban. Ilyen az Európában egyre nagyobb területen jelentkező szárazság vagy épp az eredetileg a trópusi térségben előforduló, de immár kontinensünkön is egyre nagyobb kihívást jelentő vírus, a dengue-láz is.

2023 júliusában mindössze nyolc nap leforgása alatt 1000 ember halt meg Spanyolországban a hőhullám miatt. Arról egyelőre nem készült számítás, hogy az extrém hőség idén mennyi emberéletet követelt Európában, de tavaly több mint 60 ezren vesztek oda a kontinensen a szélsőséges időjárási körülmények miatt.

Ezek a változások az európai turisztikai szezont is átalakíthatják.

Bár a júniustól novemberig tartó időszakban az utazók többsége még mindig a mediterrán üdülőhelyeket részesíti előnyben, az Európai Utazási Bizottság (ETC) adatai szerint idén 10 százalékkal csökkent azon turisták száma, akik ezeket az úti célokat választották. Ugyanakkor 2022-höz képest 5 százalékkal nőtt azok száma, akik az elvisehetetlen forróság miatt az októberi-novemberi időszakra halasztják a vakációjukat. Eduardo Santander, az ETC igazgatója szerint mindebben nyilvánvalóan szerepet játszanak a gazdasági nehézségek is, ám a kutatásukból kiderül, hogy az utazók 8 százaléka az extrém időjárási események miatt nem szívesen utazik Európába a júniustól novemberig terjedő időszakban.

Ugyanakkor egyre több turista választja a közkedvelt mediterrán úti célok helyett Közép- és Észak-Európát: Csehországot, Bulgáriát, Írországot vagy éppen Dániát, de rengeteg embert vonz a meseszép délnyugat-angliai régió, Cornwall is.

Egyelőre kérdéses, hogy a legkeresettebb mediterrán országok hogyan fognak megbirkózni az egyre több problémát eredményező helyzettel. Talán erőfeszítéseket tesznek majd annak érdekében, hogy a főszezonon kívüli időszakokban (a tavaszi-őszi periódusokban) a szokásosnál is több turistát vonzzanak magukhoz. Ugyanakkor aggasztó, hogy még ezen országok esetében sem alakult ki konszenzus arról, hogy a klímaváltozás nagyon is valós jelenség, és – akár akarjuk, akár nem – újra fogja definiálni az „európai nyaralás” fogalmát is.