A horvát gasztronómia a reflektorfényben – a Kvarner-öböl elnyerte az Európa Gasztronómiai Régiója címet

Horvátország régóta a magyar utazók egyik kedvenc nyári célpontja, ám az Adria-part nemcsak a tengerpartok miatt érdemel figyelmet. A Kvarner-öböl most egy rangos elismeréssel került reflektorfénybe: a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) 2026-ra ennek a régiónak ítélte oda az Európa Gasztronómiai Régiója címet.

A díj célja a helyi kulináris örökség és a fenntartható turizmus támogatása. A Kvarner-öböl már most nagy dobásokra készül: a Horvát Légitársaság fedélzetén regionális fogásokkal találkozhatnak az utasok, megjelenik egy önálló Gault&Millau Kvarner étteremkalauz, és ötven helyi bort is neveznek a rangos Decanter World Wine Awards-ra. A Taste the Mediterranean fesztivál pedig egész évben ízelítőt ad a térség ízeiből.

Az Adria legjobb garnélái innen származnak

A Kvarner-öböl gasztronómiája egyszerre tengerparti és hegyvidéki. A part mentén legendás garnélák, omlós báránysült és ízes juhsajtok várják az ínyenceket, a szigetekről pedig érkeznek a Susak borok, a lovrani gesztenyéből készült desszertek és a híres rabi torta.

A régió a horvát gasztronómia egyik leggazdagabb vidéke: az Učka-hegytől Krk és Cres szigetéig, a Gorski kotar erdeitől Lika fennsíkjáig terjedő terület különleges alapanyagokat kínál. A piacokon friss halak, tengeri herkentyűk, vadak, erdei gombák, bogyók, illatos mézek és karakteres sajtok sorakoznak. A régió juhhúsai – különösen a Pag-, Cres- és Krk-szigetéről, valamint a Lika-fennsíkról származóak – a horvát gasztronómia rejtett kincsei közé tartoznak.

Kép: Maja Danica Pečanić

A modern horvát konyha bölcsője

A korszerű horvát gasztronómia épp ebben a térségben kezdett kibontakozni a múlt század második felében. Napjainkban is itt működnek az ország legelismertebb éttermei, amelyek rendszeresen felkerülnek a legnevesebb nemzetközi étteremkalauzok listáira. Az éttermek élén kreatív séfek és elismert borszakértők állnak, akik a mediterrán étrend irányelveit követve formálják a kínálatot.

Ahogy a látogatók többsége is tapasztalja, a horvát konyha rendkívül sokszínű. Az ország régiói külön kulináris karakterrel bírnak: a szárazföldi területeken a szláv, török, magyar és osztrák hatások érvényesülnek – sok fokhagymával, paprikával és disznózsírral –, míg a tengerparti konyhára a görög, olasz és különösen a velencei hatás jellemző, olívaolajjal, citrusfélékkel és fűszeresebb aromákkal.

A hentesáru is méltó figyelmet kap: szinte minden régió büszkélkedhet saját füstölt sonkával vagy kolbászkülönlegességgel. A volt jugoszláv országok közelsége és történelmi kapcsolatai szintén hatással voltak a helyi ételkultúrára.

Kép: Maja Danica Pečanić

A horvát grillételek – mint a ražnjići (nyárson sült hús) vagy a roštilj – szinte minden étterem étlapján megtalálhatók. A peka módszer különösen népszerű: a húst, halat vagy polipot fémtetővel lefedett agyagedényben, forró parázson sütik meg, így az étel saját levében, lassan puhul meg.

A dalmát városokban a klasszikus pörköltek is új életre kelnek – gyümölcsökkel, mángolddal vagy egzotikus fűszerekkel bolondítva. A čobanac, vagyis a pásztorpörkölt Szlavónia és Baranya kulináris öröksége, amit órákon át főznek nyílt tűzön, rézüstben. A fiš-paprikaš – csípős halpörkölt –, a grah – füstölt csülökkel készült bab – szintén ikonikus ételek.

A horvát konyha egyik alappillére a tészta. A manistra na pome (paradicsomos tészta) alapétel Dalmáciában, de népszerűek a gombás, húsos vagy túrós változatok is. A burgonyás tésztából készült njoki (gnocchi) nemcsak mártással, hanem szilvás vagy sajtos gombócként, vajban pirítva is az asztalra kerül.