Biztosak lehetünk benne, hogy a historikusok egyszer majd úgy emlegetik a 21. század első felét, mint a social media virágkorát. Ma a Facebook, az Instagram és a TikTok az internet legkeresettebb platformjai, melyek emberek milliárdjai számára jelentenek szórakoztató kikapcsolódást, ugyanakkor megágyaznak a félelem, a bizalmatlanság légkörének is, sőt az interperszonális kapcsolatok elsorvadásához vezethetnek. Erről a jelenségről is szól Nicolas Cage legújabb filmje, a Dream Scenario (Álmaid hőse magyarul).
A közösségi médiás felületek ma már nemcsak a fogyasztói társadalmat, az átlagemberek legalapvetőbb késztetéseit szolgálják ki, de politikaalakító tényezőkké is váltak. Érdemes vigyázó tekintetünket Amerikára vetnünk, ahol a republikánusok háborút hirdettek a a TikTok ellen, mivel úgy gondolják, a videómegosztó adatokat gyűjt a kínai kormányzat számára, valamint antiszemita indulatokat szít; eközben a baloldal célkeresztjébe került a korábban Twitterként ismert X, mivel Elon Musk közösségi platformja sokak szerint dezinformációs csatornává vált, gyűlöletbeszédeket és szélsőséges politikai nézeteket népszerűsít.
A közösségi felületek tevékenysége mára elidegeníthetetlen része a politikai diskurzusnak, sőt ezek a platformok az ideológiai háború, az identitás- és kultúrharc tűzfészkeivé váltak. Olyan befolyást gyakorolnak a mindennapi életünkre, a gondolkodásunkra, ami 20 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt.
Csakhogy az online térben folytatott kommunikáció miatti aggodalmak valójában egyáltalán nem újszerűek – állítja Kristoffer Borgli filmrendező friss mozija, a Nicolas Cage főszereplésével készült Dream Scenario. A történet centrumában Paul Matthews biológiaprofesszor (Cage) áll, aki az Egyesült Államok egyik legszürkébb, legunalmasabb személyisége – legalábbis mindaddig, amíg nem kezd el véletlenszerűen megjelenni előbb a lánya, majd a régi ismerősei álmaiban. Egy bizonyos idő elteltével olyan emberek álmaiban is felsejlik, akiket nem is ismer. Noha Paul az idegenek álmaiban mindvégig passzív marad, hamarosan körülrajongják nemcsak a diákjai, de az átlagemberek is.
Bár csupán különös egybeesésekről van szó, melyekre Paulnak nincs is ráhatása, a férfiből akaratlanul is botcsinálta hírességet farag a közvélemény, és ez a kényelmes státusz még a családtagjai boldogulását is megkönnyíti. Csakhogy egy idő után Paul tevőlegesen is részt vesz az emberek álmaiban, ami miatt lassacskán a népharag céltáblájává válik. Sőt, hősünk később a való életben is igazodik az álombéli alteregóihoz: szeretetteljessé, ingerültté vagy épp keményebbé, határozottabbá válik.
Ahogy a CNN cikke is hangsúlyozza, a “kollektív álom” valójában egy metafora, mely tág értelmezési keretet biztosít. A Dream Scenario Paul furcsa történetén keresztül egyszerre szól a közösségi médiában szerzett – sokszor illékony – népszerűség kétélűségéről, a teljesítménynélküliségre, a szenzációhajhászatra épülő celebiparról, az influenszerek tűnékeny hírnevéről, és arról is, hogy milyen könnyen kicsúszhat a kezünkből az irányítás, ha az emberi interakciók alapvetően az online térben zajlanak.
Borgli alkotásában persze nem játszanak döntő szerepet a social médiás platformok, és a modern technikának sincs benne kitüntetett funkciója, épp ezért el is vonatkoztathatunk a jelenkortól. Egy időtlen érvényű történet, “tanmese” bomlik ki a szemünk előtt, mely rávilágít, hogy az emberi kapcsolatteremtés mindig hordoz magában bizonyos veszélyeket – függetlenül attól, hogy interneten vagy telefonon, levélben vagy élőszóban történik-e. A TikTok és az X végső soron azért ijesztőek, mert ijesztő maga a lehetőség, hogy befolyásolhatjuk egymás döntéseit, gondolatait, cselekedeteit és mentalitását. Ugyanakkor épp az tesz minket emberivé, hogy mindannyiunk álmait ugyanabból az anyagból szőtték.
